Angliát nem boldogítaná, ha ennyivel kellene beérnie, ám akármi lesz az Eb második elődöntőjében a londoni Wembley stadionban, a szigetországi válogatott már megdöntötte az országos csúcsot. A brit együttes soha ezelőtt nem nyert négy meccset egyetlen kontinenstornán sem. Elődöntőt összesen kétszer játszott, legutóbb huszonöt éve, amikor történetesen Anglia rendezte az Euro '96-ot.
Magunk közt szólva, nagy csoda nem kellett az újabb négy közé jutáshoz, ha a horvátok és a csehek elleni 1-0-ra, a skótokkal játszott 0-0-ra vagy akár az ukránok 4-0-s legyőzésére gondolok. A kakukktojás a németek fölött aratott 2-0, Thomas Müller meghökkentő közreműködésével. A hab a tortán pedig a nullás széria, a kapott gól nélküli sorozat. Ez 1966-ra, Anglia válogatottjának eddigi egyetlen nagy sikerére, a hazai pályán – barátok kis segítségével – elért vb-diadalra emlékeztet, mert ötvenöt esztendővel ezelőtt így következtek a vendéglátók mérkőzései: Uruguay 0-0, Mexikó 2-0, Franciaország 2-0, Argentína 1-0, Portugália 2-1. (Az utóbbi találkozón Eusebio tizenegyesből szépített, az első akciógólt a nyugatnémet Helmut Haller az aranyéremért vívott csúcstalálkozón lőtte az extraklasszis Gordon Banks hálójába.)
Gareth Southgate angol szövetségi kapitány részint érthetően emlegeti a döntőbe jutásról határozó angol–dán mérkőzés előtt: „Ritka pillanat. Meg kell ragadni.” Azért csak részint érthetően mondja, mert 1996-ban játékosként elszalasztotta a különleges alkalmat, elrontotta a lövést a németekkel vívott tizenegyes-párbajban. (Vezényelt: a príma Puhl.) Ami biztos, szerda estig Dánia vezet. Az északiak idáig egyszer vívtak Eb-döntőt, és éppen az az egy az előnyük a britekkel szemben.
Még valami: megfigyelésem szerint mintha megszaporodtak volna idehaza az állítólag hosszú ideje az angolokért szorító drukkerek. (Néhány valódi, az eredménytelen évtizedekben rendületlenül kitartó, állhatatosságáért és hűségéért tiszteletre méltó brit rajongót jól ismerek magam is: Dénes Ferencet, Fenyő Miklóst, Lantos Gábort.) Változnak az idők. Vagy nem.
Szintén tiszta '66, hogy Szíjjártó Péter kitüntette az orosz ipari és kereskedelmi minisztert.
