Jobbról is fékeznék a sztrádakoncessziót

Még a Fidesz-támogatók elsöprő többsége is úgy véli, hogy nem magáncégnél, hanem az államnál vannak jó helyen az autópályák – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

Ritkán fordul elő, hogy bal- és jobboldali szavazók ugyanazt gondolják egy kormányzati lépésről, márpedig most épp ez történik a Publicus Intézet felmérése szerint: mindkét oldalon nagy az elutasítottsága annak, hogy 35 évre koncesszióba adja a kabinet az autópályákat. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az lenne a jobb, ha továbbra is az állam üzemeltetné a gyorsforgalmi utakat, amiket egy központi tarifarendszer alapján lehet használni. Az ellenzéki összefogás híveinek körében 80 százalékos a támogatottsága ennek. A kormánypártiak még ennél is nagyobb arányban szeretnék ugyanezt: 85 százalékuk tartaná az államnál ezeket az utak. Mindeközben a kormány ennek épp az ellenkezőjét tervezi, magáncégnek adná át a gyorsforgalmikat.

Mint arról többször írtunk, a kormányzat június közepén váratlanul közzétett egy hirdetményt, ami alapján koncessziós eljárásban 35 évre átadnák a hazai sztrádahálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építésének finanszírozási terhét piaci szereplőnek. A terv meglepetést keltett, az pedig kétségeket ébresztett: noha szakértők 7000 milliárd forint értékűre becsülték az ügyletet, a kabinet mindössze három hetet adott az érdeklődőknek, hogy összeállítsák a jelentkezéshez szükséges csomagot. Jelentkezni pedig a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó, tavaly létrehozott, még saját honlappal sem rendelkező Nemzeti Koncessziós Irodánál (NKI) lehetett. Igazi fantomhivatal, elérni sem egyszerű az intézményt – így jellemezte korábban a Népszavának az NKI-t egy közbeszerzésekben jártas szakértő. A kormány pénzhiánnyal indokolta a koncessziós eljárást, mondván megfelelő EU-s forrás híján „Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni.” Ezt viszont akkor cáfolta lapuknak az Európai Bizottság illetékese, aki szerint feltételekkel ugyan, de akár a helyreállítási alapból is lehet útépítést finanszírozni.

A Publicus felmérése szerint nem csupán elutasítja a sztrádakoncessszió tervét a Fidesz-hívek nagytöbbsége, sokuk azt sem zárja ki, hogy irányított az eljárás. A jelentkezés helyenként gyanús feltételeit és a rendkívül rövid határidőt a kormánypártiak 44 százaléka azzal magyarázta, hogy a kabinet így akart NER-közeli cégeket helyzetbe hozni. A fideszes válaszadók 23 százaléka úgy látta, a kormány azért lépett ilyen gyorsan, mert most került pénzügyileg nehéz helyzetbe, 33 százalékuk szerint más ok áll a különös körülmények hátterében vagy nem akart, nem tudott válaszolni. Mindezek alapján a Fidesz számára politikailag kockázatos a koncesszió, ám a veszély mértékét csökkenti, hogy a kutatás adatai szerint eddig jól működött kormányzati média blokkja, hiszen az Orbán-támogatók sokaságához még az alaphír sem jutott el. Míg az ellenzékiek 84 százaléka hallott a sztrádakoncesszió tervéről, addig a kormánypártiaknak csak 32 százaléka tudott erről.

A felmérésből kiderül az is, kevesen hiszik el a kormánynak, hogy tényleg a forráshiány miatt vált szükségessé a koncessziós eljárás. A Publicus adatai szerint ugyanis a kérdezettek 70 százaléka nem vagy inkább nem fogadja el ezt a magyarázatot. A kabinet indoklátást a kormánypártiak 30 százaléka, az ellenzékieknek pedig 7 százaléka hiszi el.

Eljárási trükköt sejt a Transparency

Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatóságához fordult a Transparency International (TI) Magyarország, mert a szervezet szerint a tervezett ügylet több ponton is sértheti az uniós koncessziós és közbeszerzési irányelvet. A szervezet egyik fő kifogása, hogy az eljárás valójában csak látszólag koncesszió: annak ugyanis egyik kritériuma, hogy az építmény hasznosítási joga és a hasznosításból fakadó kockázat a koncesszió jogosultjáé. Csakhogy a TI szerint a tervezett koncesszió hirdetményéből semmilyen kockázatviselés nem derül ki, a kormány illetékese pedig úgy nyilatkozott, hogy az építmény hasznosítása – azaz az útdíjak beszedése – továbbra is a kormány feladata. A TI jelezte azt is: ha a koncesszió időtartama több, mint 5 év, akkor számításokkal kell alátámasztani azt, hogy ennyi idő kell, mire megtérül a koncesszió jogosultjának befektetése. Csakhogy nincs ilyen nyilvános számítás: a TI közérdekű-adatigényléssel próbálta ezt megszerezni a Nemzeti Koncessziós Irodától, de elutasították kérelmüket.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda lapunk kérdésére „nonszensznek” nevezete a TI állításait. Azt írták koncessziós hirdetményükről: „Az EU Közbeszerzési Értesítőjében hirdetménnyel induló, kétszakaszos tárgyalásos, nyilvános, az uniós közbeszerzési szabályoknak és valamennyi uniós előírásnak megfelelő európai uniós közbeszerzési eljárást hirdetett Magyarország.”

Nagy Gabriella, a TI programvezetője lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: a kormány szándékosan mossa egybe, keveri a koncessziós és a közbeszerzési eljárást. Hozzátette: olyan hosszú időre adnák át a sztrádákat, amire közbeszerzés nem, csak koncesszió ad lehetőséget, de olyan, a nyertes számára kevesebb kockázatot jelentő feltételekkel, amit a közbeszerzés tesz lehetővé.

Erről beszélt korábban lapunknak egy másik szakértő is, aki arra emlékeztetett: az uniós és a magyar közbeszerzési jog szerint is négyéves időtartamú lehet egy közbeszerzési keretszerződés – amely egyszer hosszabbítható –, ezzel szemben a kormány most 35 évre kötné az autópálya üzemeltetési és felújítási megállapodást.