USA;Magyarország;civil szervezetek;adományozók;

- Névvel vagy névtelenül

A taláros testület jobboldali többsége szerint a civil szervezetek pénzügyi támogatóinak felfedése alkotmányellenes, mert potenciálisan utat nyit a donorok politikai okokból történő zaklatásának és bénítóan hathat a szólásszabadság alkotmányos jogának gyakorlására.

Az amerikai legfelsőbb bíróság múlt heti határozata időben pontosan egybeesett a magyar kormány látszólag homlokegyenest ellentétes irányú rendeletével, amelynek értelmében a civileknek visszamenőlegesen jelenteniük kell magánszemély adományozóik, illetve vállalkozások esetén azok meghatározó vagy legalább 25 százalékos tulajdonosainak nevét.

A nálunk hatalmon lévő klikket nyilván nem hatja meg, hogy mit mond a szólásszabadságról vagy az önszerveződés jogáról a tengeren túli jobboldal ideológiai és praktikus háttérmunkáját évtizedek óta finanszírozó milliárdos Koch fivérek alapítványa. A most a legmagasabb jogi instancia elé került és alkotmányellenesnek minősített kaliforniai törvény különben is csak az ötezer dollárnál nagyobb vagy a szervezetek költségvetésének legalább két százalékát kitevő adományokra vonatkozott. Az fel sem merült, hogy - mint a magyar rendelet első változatában - a kedvenc állatmenhelyüknek vagy a helyi közösségi rádióállomásnak 10-20, netán 100 dollárt felajánló „mezei” donorok nevét jelenteni kéne az államnak. A liberális vezetésű Kalifornia csak arra volt kíváncsi, hogy milyen – esetleg álcázott - gazdasági érdekek befolyásolják az államban bejegyzett 115 ezer „nem kormányzati szervezetet”. Ez nem tetszett a fivére két évvel ezelőtti halála óta közös hadjáratukat egyedül folytató Charles Kochnak. A döntés pedig elvben megnyitja az utat más államok hasonló törvényeinek eltörlése, egyben az adómentességet élvező civil szervezetek rejtett célokra való felhasználása előtt.

Az amerikai jobboldal gazdag finanszírozói azt akarják, hogy továbbra is névtelenség mögé bújva manipulálhassák a folyamatokat. A magyar kormánytöbbség pedig azt szeretné elérni, hogy megremegjen a Klubrádiónak vagy a TASZ-nak ezer forintot adó kisnyugdíjas keze, és eszébe jusson, nem lesz-e neki baja ebből, a neve bekerül-e az államilag nyilvántartott liberálisok adatbázisába. Vagy ha neki nem is, de állami állásban lévő gyerekének vagy a közszolgálati egyetemre jelentkező unokájának. Az is jó persze, ha a civilek, főként a jog- és kisebbségvédők, kevesebb támogatáshoz jutnak és ezáltal veszítenek a hatékonyságukból. Ugyanez a kormánytöbbség természetesen semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy az állami Magyar Villamos Művek vagy a Szerencsejáték Zrt. olyan pártpolitikai célokat követő álcivileket finanszírozzon, mint a tetszhalálából a választások közeledtével életre kelő és megint a harckészségét demonstráló „békemenettel” fenyegetődző CÖF.

Végső soron bármerről támadjon is, a jobboldal azt akarja, hogy a több pénz döntsön, és a kisemberek összefogása ne tudja felvenni a versenyt a gazdagok és hatalmasok erőfölényével. Sheldon Whitehouse liberális amerikai szenátor szerint a múlt csütörtök „sötét, sötét nap volt a demokrácia számára”. Itt is.