Európai Parlament;korrupció;Európai Bizottság;

2021-07-07 13:15:00

Brüsszel máris elzárhatná a korrupciót tápláló pénzcsapot

Három nemzetközi hírű jogász átvette az Európai Bizottság szerepét és leírta, hogy a jogállamiság magyarországi leépítése miként sodorja veszélybe az EU pénzügyi érdekeit.

Nem kell várni a következmények nélküli pénzlenyúlások brüsszeli számbavételére, mivel a magyarországi jogállam működésének kirívó hiányosságai miatt máris alkalmazni lehet a brüsszeli kifizetéseket a közösségi normák tiszteletben tartásához kötő rendeletet. Az Európai Bizottságnak ezért haladéktalanul eljárást kell indítania a Fidesz-kormány ellen. Ez a fő megállapítása annak a szakvéleménynek, amelyet három nemzetközi szaktekintély: Kim Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem, Daniel R. Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem és John Morijn, a hollandiai Groningen Egyetem jogászprofesszora írt európai parlamenti képviselők felkérésére.

A három jogtudós átvette a jogszabály végrehajtását halogató Európai Bizottság munkáját, és megírta annak a hivatalos levélnek a vázlatát, amelyet a brüsszeli testületnek kéne elküldenie Budapestre a jogállamisági eljárás elindításáról.

Mivel az EU pénzügyi érdekeit a jogállamiság megsértőivel szemben védő rendelet kizárólag a 2021. január 1-je után odaítélt uniós pénzeszközökre vonatkozik, egyes megfigyelők feltételezik, hogy csak akkor alkalmazható, ha az új közösségi forrásokkal kapcsolatos konkrét csalásokat tárnak fel. Ez nyilvánvalóan téves — állítják a szakértők. A jogszabály ugyanis nem azt követeli meg az uniós végrehajtó testülettől, hogy várjon, amíg a csalás vagy visszaélés konkrét esetei dokumentálhatók, hanem azt, hogy lépjen fel akkor is, ha a jogállamisági elvek bizonyítható megszegése miatt felmerül a szabálytalanságok komoly kockázata.

Magyarország a rendelet hatálya alá tartozó nyolc jogállami sértésből hatot “teljesít”, amelyeket a tanulmány szerzői három csoportba sorolnak:

Az uniós pénzek kezelésével kapcsolatban a szakértők hivatkoznak az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) 2019-es jelentésére, amely szerint a tagállamok közül messze Magyarországon volt a legnagyobb a pénzügyi szabálytalanságok miatt megjelölt kifizetések aránya. (Ugyanezt állapítja meg az OLAF tavalyi beszámolója is a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozóan). Idézik az EU27-ek gazdasági minisztereiből álló EU Tanács 2019-es és 2020-as ajánlásait, amelyek rámutattak a közbeszerzések terén tapasztalható súlyos problémákra és rendszerszintű szabálytalanságokra. Felvetik, hogy az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosítása olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek tovább nehezítik a közpénzek, köztük az uniós források nyomon követését.

Ezeket az alapítványokat szándékosan úgy építik fel, hogy a közpénzek elköltése során elkerülhessék az ellenőrzést.

A szerzők az uniós intézmények korábbi ajánlásait citálva írnak “a magyar bűnüldözési szervek aggasztó hiányosságairól”, “a magas szintű korrupció üldözésére irányuló komoly és rendszeres fellépés hiányáról”. Véleményük szerint az ügyészségi stratégia addig nem fog megváltozni, amíg Polt Péter, “a miniszterelnök régi szövetségese” áll a legfőbb ügyészség élén. Az ügyészség hierarchikus felépítése és merev struktúrája - amelyben az egyes ügyészeket nem egy független hatóság, hanem a hivatali elöljárók fegyelmezhetik - szintén hátráltatja a tisztességes eljárást. “A magyarországi ügyészségi szervek elszántságának hiánya az uniós források felhasználása során elkövetett magas szintű csalások hatékony kivizsgálására és üldözésére egy másik ok a jogállami feltételrendszer elindítására” - állapítják meg.

A három jogászprofesszor részletesen elemzi, hogy a bíróságok függetlenségének csorbítása hogyan járul hozzá az uniós forrásokkal való visszaélések elpalástolásához. “Általában véve Magyarországon az egyedi ügyeket tárgyaló egyes bírák még mindig hozhatnak olyan ítéleteket, amelyek nem közvetlen külső befolyás alatt születtek. Az elmúlt tíz évben létrehozott számos új struktúra azonban az igazságszolgáltatás egészét a kormány túlzott politikai ellenőrzése alá vonta… A bírói karban a közelmúltban bekövetkezett változások valószínűbbé teszik, hogy a kormány olyan bírákat talál, akik hajlanak arra, hogy a javára döntsenek. Ennek eredményeként a független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálat Magyarországon - többek között az uniós költségvetés végrehajtását és az Unió pénzügyi érdekeit érintő ügyekben - már nem garantálható” - írják.

Aggályosnak ítélik a politikai indíttatású fegyelmi eljárásokat azok ellen a bírák ellen, akik a kormány ellenében megpróbálnak érvényt szerezni az uniós jognak.

Problémásnak tartják azt a törvényt is, amely lehetővé teszi, hogy ha egy hatóság kifogást emel valamely bíróság döntése ellen, a rendes bírósági eljárás megkerülésével közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulhasson, amely az Országgyűlés fideszes többsége által választott bírákból áll. Ha a számvevőszék, az ügyészség vagy bármely minisztérium elveszít egy ügyet a rendes bíróságokon, az új fellebbezési eljárás baráti fórumot biztosít neki az ügy felülvizsgálatára. Ez természetesen az uniós pénzeszközök elköltésével kapcsolatos esetekre is vonatkoznak.

Mindezek alapján a tanulmány szerzői megállapítják: Magyarország máris súlyosan megsérti a jogállamisági feltételrendszert tartalmazó rendeletben meghatározott alapvető elveket, ezért a Bizottságnak haladéktalanul alkalmaznia kell a jogszabályt. A jogállami “fék” működésbe hozása a brüsszeli kifizetések felfüggesztését vonhatja maga után.