Pontosan megérkezett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) számlájára a jogtalanul elvett ingatlanok után fizetendő örökjáradék esedékes összege. A magyar kormány tehát, nagyon helyesen, nem tett eleget a jeruzsálemi vallási bíróság döntésének – jelentette ki lapunknak nyilatkozva Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
A Népszava többször is foglalkozott a zsidó felekezetek közötti pénzügyi vitával. A Köves Slomó rabbi vezetésével működő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), valamint a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) nagyobb részesedést szeretne – értelemszerűen a Mazsihisz rovására – a jelenleg évi mintegy 1,8 milliárd forintos járadékból. A MAOIH és az EMIH az állami forrás újraosztása ügyében a jeruzsálemi vallási bírósághoz fordult.
A Mazsihisz közölte, hogy nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi bíróságot, ezért el se megy a tárgyalásra. Heisler András szóvá tette, hogy Köves Slomóék nem kizárólag a Mazsihiszt, hanem a magyar államot is beperelték Jeruzsálemben. „Durva lenne, ha precedenst teremtenénk rá, hogy egy másik országban lévő vallási bíróság felülírjon magyar kormánydöntéseket” – mondta április végén a Mazsihisz elnöke lapunknak adott interjújában.
A Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata júniusban hozott döntést. Elmarasztalta a Mazsihiszt, amiért az távol maradt a tárgyalástól, ugyanakkor – az EMIH és a MAOIH elvárásának eleget téve – felkérte a magyar kormányt, hogy a zsidó felekezetek esetében függessze fel az örökjáradék kifizetését. A vallási bíróság határozata értelmében meg kell vizsgálni, érvényesülnek-e az igazságos elosztás szempontjai, amennyiben nem, a már kialakult aránytalanságokat orvosolandó helyes pozitív megkülönböztetést alkalmazni, hogy a „múltbéli hibás elosztás kompenzálva legyen minden érintett irányába”.
Heisler András szerint nem volt szükség arra, hogy a jeruzsálemi döntés után a Mazsihisz külön megbeszéléseket folytasson a kormánnyal. „Döntésünk helyességét mára megerősítette, hogy az örökjáradék esedékes részletét napra pontosan, a megszokott rendben folyósították” – állapította meg. A kormány ezzel szerinte kinyilvánította: ugyanúgy nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi vallási bíróságot, ahogyan a Mazsihisz sem.
El kell oszlatni egy félreértést – folytatta Heisler. Az örökjáradék ügyében nem az összes zsidó felekezet, hanem csak a Mazsihisz és a kormány között van szerződéses jogviszony. A Mazsihisz aztán egy úgynevezett engedményezési megállapodás révén járult hozzá ahhoz, hogy a támogatás bizonyos részét átengedi az EMIH és a MAOIH számára.
Miközben a vitának még ez a része sincs lezárva, elképzelhető, hogy gyarapodni fog az örökjáradékból részesülő zsidó közösségek száma, méghozzá a Bét Orim és a Szim Salom progresszív zsidó felekezettel. Heisler András kezdeményezésére – ahogyan az eseményről kiadott múlt pénteki közlemény fogalmaz: „régi adósságot törlesztendő” – asztalhoz ültek a zsidó felekezetek vezetői. A találkozón mind az öt, cikkünkben említett szervezet képviseltette magát.
Igaz, a maga nemében egyedülálló találkozó puszta tényén kívül érdemi fejleményről egyelőre nem lehet beszámolni. A közleményt idézve: „az örökjáradék igazságos elosztásával kapcsolatban a megjelentek nézetei erősen eltérőek, e kérdésben egyelőre konszenzust nem tudtak kialakítani.” Megemlítendő viszont – jegyezte meg Heisler –, az EMIH és a MAOIH sem zárkózott attól, hogy a progresszív közösségek is részesüljenek a járadékból.