Az elemzői várakozásokkal ellentétben nem, hogy csökkent volna, hanem még több éves rekordot is döntött júniusban az infláció mértéke. A KSH ma reggel közzétett adatai szerint júniusban 5,3 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos hónapjához képest, az elmúlt egy évben pedig a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen.
Az inflációs ráta nyolc év után ugrott 5 százalék fölé áprilisban és májusban: mindkét hónapban 5,1 százalékot mért a KSH.
Ami a júniusi részleteket illeti: az élelmiszerek ára 3,2 - ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7, a munkahelyi étkezésé 7,6, az éttermi étkezésé 6,1 – százalékkal emelkedett egy év alatt, a sertéshúsért ugyanakkor 5,6 százalékkal kevesebbet kell fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruk 19,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 3,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 7,5 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 24,2 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások 3,8, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 10,1, az üdülési szolgáltatások 7,3 százalékkal drágultak.
A fogyasztói árak egy hónap alatt is emelkedtek, átlagosan 0,6 százalékkal. Májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött, aminek hátterében zömmel az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) árának 2,6 százalékos csökkenése áll. Ha ezeket a termékeket nem vesszük figyelembe, akkor viszont az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal nőtt. A baromfihús 2,6, az éttermi étkezés 1,3, a sertéshús 1,1, a péksütemény 1,0, a liszt, illetve a vaj és vajkrém 0,9 százalékkal drágul egy hónap leforgása alatt, míg a száraztészta, valamint a bolti kávé egyaránt 1,2, a párizsi és kolbász pedig 0,7 százalékkal olcsóbb lett. A lakásjavító és karbantartó cikkek 2,3 százalékkal többe, a járműüzemanyagok 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek.
A szolgáltatások 2 százalékkal drágultak, ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve a gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 33,9, a belföldi üdülési szolgáltatásoké 5,1 százalékkal lett magasabb.
Az elemzők nem egészen ezt várták
Az 5,3 százalékos inflációs adat némileg meghaladja a várakozásinkat, 5 százalék körüli mutatóval számoltunk – kommentálta az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: arra ugyanakkor számítani lehetett, a járványkorlátozások enyhítése miatt a szolgáltatásoknál komolyabb áremelkedés következett be. Az ingyenes parkolás eltörlése is felfelé húzta a mutatót, de drágulás volt az éttermekben és a belföldi utazásoknál is májushoz viszonyítva.
A változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció is gyorsult júniusban, és már 3,8 százalékot tett ki szemben a májusi 3,4 százalékkal. Németh Dávid szerint ezekből az adatokból is az látszik, hogy a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek esetében emelkednek az árak. A júniusi eredmény ráadásul már megközelíti a jegybank toleranciasávjának felső határát, hiszen az úgynevezett keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek inflációja évtizedes csúcsra emelkedett júniusban.
A K&H elemzője úgy véli: júliusban és augusztusban átmenetileg lassulhat az infláció, és 4 százalék körüli értékek várhatóak. Szeptembertől azonban újból gyorsulásra lehet számítani, ennek eredményeként 5 százalék körüli mutatóra van kilátás.
A júniusi, 2012 vége óta nem látott rekordot jelentő 5,3 százalékos inflációs adattal vélhetően elértük az idei évi csúcspontot – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki arra is emlékeztetett: a friss adat a piaci várakozáskkal ugyan ellentétes, de az ING várakozásainak megfelel. Rámutatott: a 0,6 százalékos havi alapú áremelkedés szintén magasnak mondható, vagyis az alacsony bázis mellett a jelenlegi alapfolyamatok is gyorsítják az inflációs mutatót. Szintén gyorsult a maginfláció is, ami szintén arra utal, hogy nem csak a volatilis tételek áralakulása befolyásolta az inflációt.
Az élelmiszerek 3,2 százalékos inflációjában az éttermi étkezés több mint 6 százalékos éves drágulásának is jelentős szerepe van, és szintén az újranyitáshoz köthető, hogy a szolgáltatások inflációja rendkívüli mértékben megugrott. A 3,8 százalékos éves adat az üdülési, közlekedési, kulturális és szabadidő szolgáltatások jelentős drágulásával magyarázható. Ez visszaigazolja azon várakozásunkat, hogy az újranyitás valós árhatásait a májusi infláció még alig ragadta meg, ezzel szemben a júniusi adatban már tetten érhető ez a hatás – magyarázta Virovácz Péter.
A járműüzemanyagok inflációs hatása az emelkedő bázis miatt némileg mérséklődött, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek esetében továbbra is gyorsul az infláció. Ezen belül is elsősorban a tartós háztartási cikkek drágulása volt a meghatározó. Ez párhuzamba hozható a globális termékhiánnyal, amelyet az ellátási és szállítási láncok akadozása okoz, de a beszerzési és logisztikai költségek emelkedésével is komoly költségnövekedést jelent a termelőknek. A gyártók pedig egyre inkább érvényesítik áraikban az emelkedő költségeket.
Virovácz Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy
Ez pedig - Virág Barnabás alelnök szavaiból kiindulva - könnyen lehet, hogy a nagyobb léptékű kamatemelés felé mozdítja a jegybanki döntéshozókat a júliusi ülésen. Az ING elemzője szerint a júniusi adattal megnőtt annak a valószínűsége, hogy júliusban ismét 30 bázisponttal, 1,2 százalékra emeljék az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértékét. A forint elmúlt napokban mutatott gyengélkedése is inkább abba az irányba terelheti a monetáris politikai döntéshozókat, hogy a piaci várakozást felülmúló kamatemelést hajtsanak végre három hét múlva.
Az ING továbbra is fenntartja az idei év egészére vonatkozó 4,5 százalékos prognózisát, ami azt jelenti, hogy a következő hónapokban enyhülhet az infláció, ám a bázishatások következtében az év vége felé ismét 5 százalék felett alakulhat az áremelkedés éves üteme.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a várakozásokat jelentősen meghaladó, 5,3 százalékos inflációs adat döntően a szolgáltatások árainak széleskörű elszállása miatt következett be, míg egyes nyersanyagárak meredek emelkedése és a gyenge forint miatt jelentősen drágultak a tartós fogyasztási cikkek is. Az igencsak erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is bőven a várakozások fölé, 3,8 százalékra gyorsult. Az elemző szerint az adatok alátámasztják, hogy szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása. Ugyanakkor még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.
Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt. Az idei év végétől jövő áprilisig ez két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe – véli Suppan Gergely. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt ez már kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, vagyis az mérséklődhet – magyarázta.
A fenti kockázatok ugyanakkor az elemző szerint hosszabb távú hatással járhatnak. A következő hónapokban bázishatások miatt némileg csökkenhet az infláció, de így is 5 százalék közelében maradhat. A Takarékban ezért az idei inflációs várakozását érdemben, 4,6 százalékra emelte a tavalyi 3,3 százalékot követően, míg jövőre a számos bázishatás miatt prognózisuk alapján 3,2 százalékra mérséklődhet az infláció.
Suppan Gergely arra is kitért, hogy az év elején mérsékelte az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben a tavalyi év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása pedig már érezteti hatását a bútorárakban is.
A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, sőt a fővárosban átmenetileg csökkent is. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása. A korlátozások feloldása miatt etéren érdemi árnövekedésre lehet számítani, ami már megjelent a júniusi adatokban.
Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a takarmányárak elszállása miatt már elkezdett emelkedni a sertés felvásárlási ára, ami előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban idén kiesik a bázisból. A búzaárak emelkedése miatt pedig drágulhat a liszt és pékáru.
