Korlátok között a Szimpla Kertben

Mindennapi szokásainkat, életvitelünket eddig ismeretlen szabályokhoz kell igazítanunk – áll a Szimpla Kert plakátkiállításának fókuszában.

„Néhány évvel ezelőtt el sem tudtuk képzelni, milyen érzés az, ha mindennapi tevékenységeink elvégzését, a munkába vagy iskolába járást, a társadalmi, kulturális életünk gyakorlását, sportolást, színházba járást, de még egy hétköznapi közös kávézást is különböző törvényi, biztonsági korlátozások szabályozzák, nehezítik vagy tiltják. Mindennapi szokásainkat, életvitelünket eddig ismeretlen korlátokhoz, szabályokhoz kell igazítanunk. És voltak/vannak a belső korlátaink; a különbözőség, a másság elfogadásának, megértésének korlátai. Személyes erkölcsi, morális korlátaink, melyek alapján próbálunk élni. Vajon mik ezek az ismert vagy ismeretlen korlátok a fejünkben, szívünkben, amik saját elménk rabságában vagy biztonságában tartanak minket?” E felvetések mentén körvonalazódik az OPLA projekt Korlát című, a budapesti Szimplában látható kiállítása, amely a plakát vizuális nyelvét, kifejező erejét hozza mozgásba.

Az azonos című pályázatra érkezett munkákból egy öttagú zsűri (Anna Gizella grafikusművész, Eszteró Anett grafikusművész, Lőrinczi Krisztina tervezőgrafikus, aktivista, Pinczehelyi Sándor grafikus, képzőművész, Tóth Andrej képzőművész, grafikusművész) választott ki mintegy huszonöt plakátot. amelyek a témára egyéni nyelvezettel, színes, figyelemfelkeltő, találó megfogalmazásokkal reagálnak. Díjazták Husztik-Németh Zsuzsanna, Vitányi Regina és Turoczi Panka munkáit, különdíjjal ismerték el Wirth Georgina művét.

Mint azt az OPLA lapunknak elmondta: a legnagyobb örömöt az jelenti számukra, hogy „a plakát műfaj, a művészplakát vizuális nyelvezetét, spontaneitását, expresszivitását, frappáns tömörségét újra értik és beszélik a fiatal generációk grafikusai. Sokuknak van mondanivalójuk, véleményük, akik – nem írók, költők, esztéták, filozófusok, hanem – vizuális nyelven képesek kommunikálni. A grafikusoknak a művészettörténetben mindig is különleges lehetőség volt a plakát műfaja az önkifejezésre, a metaforikus, költői, festői gondolkodásra. Ennek gondozása a mi legfőbb feladatunk. És a fiatalok szemmel láthatóan jól reagálnak erre.”

Noha a szervezők még korábban írták ki a plakátkiállításra szóló pályázatot, mint hogy a mindennapjainkat egy újabb korlát, a jelentős ellenállást és tiltakozást kiváltó homofób törvénymódosítás kívánta szabályozni, elmondták: a határidőt néhány nappal meghosszabbították, ezzel lehetőséget adva azoknak az alkotóknak is, akik konkrétan erre a fejleményre kívántak reagálni. A plakátok közt megjelenik például a 18-as szűrő, több helyütt formát ölt az elhallgattatás motívuma, feltűnik a hírek okozta agymosás mint jelenség, és felszínre jutnak a rendeletek sűrűjében vagy a közösségi nyomásban elvesző egyéni hangok is.

Az alkotások absztraktak, a közvetlen jelenünkre irányulnak: frappánsak, éleslátók, fanyar mosolyra késztetők és legbelül nagyon fájdalmasak. Felmutatják a korlátainkat, és felhívást intéznek mindannyiunkhoz: ideje volna azokat eltörölni.

Infó:

Korlát plakátkiállítás

Szimpla Kert

(VII., Kazinczy utca 14.)

július 13-ig