Az ellenzéki pártok a közelmúltban hozták nyilvánosságra azokat a közösen elfogadott elveket, amelyek egy majdani részletes program alapjait jelentik, és amelyek mentén együttműködve szeretnék leváltani a kormányt. Az egyik fejezet a romák helyzetével foglalkozik. Erről szervezett vitafórumot pénteken az 1Magyarország kezdeményezés a VII. kerületi K11 Művészeti és Kulturális Központban.
A rendezvényre a Jobbik nem kapott meghívást. Rácz Béla, az esemény házigazdája magyarázatként elmondta: 2019-ben kiadtak egy emberi és kisebbségi jogi nyilatkozatot, ehhez az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik nem csatlakozott. A roma közösségek – tette hozzá másik okként – még mindig várják a Jobbiktól a megnyugtató gesztusokat.
Búza Károly, a szervezők által felkért egyik roma civil szakértő is a Jobbik szerepét firtatta. A cigányellenes gárdavonulásokat felidézve kijelentette: „félünk, rettegünk a Jobbiktól”. Jakab Péter pártelnöknek szerinte bocsánatot kellene kérnie.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) megjegyezte, hogy a Jobbik már többször elhatárolódott saját múltjától, elhangzottak bocsánatkérések is. Igaz, a látványos gesztus eddig valóban elmaradt. A Párbeszéd parlamenti képviselője sikerként értékelte, hogy a Jobbik változtatott korábbi előítéletes nézetein, és „ma már teljesen vállalható”.
Az együttműködés nem azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel egyetért – vázolta az ellenzéki pártok viszonyát Donáth Anna (Momentum), megjegyezve, hogy most a fideszes kormány az a politikai erő, amelyik erőszakot és gyűlöletet kelt. A Jobbikra vonatkozó kérdésekkel a jobbikos politikusokat kellene szembesíteni. Az MSZP-s Teleki Lászlóhoz hasonlóan ő is úgy látta volna helyesnek, ha a Jobbikot meghívják a fórumra.
„Az ellenzéki szövetség minden tagja Magyarország egyenrangú polgáraként tekint hazánk roma közösségeinek tagjaira. Kiállunk társadalmi integrációjuk mellett, és elkötelezettek vagyunk a jelenleg fennálló hátrányaik felszámolásában, az előítéletek kialakulásához vezető problémák megoldásában” – olvasható az ellenzék által elfogadott közös dokumentumban. A helyzet javulásának két alappillére: a munka és az oktatás. A romák felemelkedésének egyik legfontosabb eszköze a reménytelenül leszakadó térségek fejlesztése is. A halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben munkát vállaló értelmiségieknek, segítő munkatársaknak kiemelt bérezést kell kapniuk. Felvilágosító és alternatívát kínáló ártalomcsökkentő programokra, új rendőrségi felfogásra van szükség a hátrányos helyzetű fiatalok között rohamosan terjedő kábítószerek visszaszorítására. Fel kell lépni minden hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció ellen. Támogatni kell a roma kultúra országos és helyi intézményrendszerének létrejöttét – állapították meg egyebek között az ellenzéki pártok.
A civil szakértők nem fukarkodtak az ellenzéki tézisek bírálatával. Rézműves Benjámin egyenesen úgy fogalmazott: a szövegből számára nem tűnt ki, hogy azt az ellenzék írta, mintha a Fidesz pártprogramját olvasta volna. Szénási Szilvia szerint arról is beszélni kellene, hogy mit tehet a többségi társadalom a romák integrációja érdekében.
Többen felhívták rá a figyelmet, hogy a romáknak nincsenek kulturális intézményei, márpedig ezek nélkül nem lehet megvalósítani a kulturális autonómiát. Rézműves Szilvia a víziót és a demokratikus értékek tételes megjelenítését hiányolta. A romáknak a döntések előkészítésében, a döntésekben és azok végrehajtásában is részt kell venniük. A pártoknak – mondta – fel kell hagyniuk a kontraszelekciós szemlélettel.
Bősz Anett (Liberális) és Arató Gergely (Demokratikus Koalíció) hangsúlyozta, hogy egyelőre leginkább rövid szándéknyilatkozatnak tekinthető a szöveg, a részletes programot majd a beérkező észrevételeket figyelembe véve dolgozzák ki. Kanász-Nagy Máté (LMP) úgy vélte, a jelenlegi keretek között az ellenzéki pártok kihozták a maximumot.
