Guardian
A német uniópártok kancellárjelöltje egy sor kérdésben aggasztónak tartja a magyar, illetve lengyel jogállam helyzetét, konkrétan az LMBT-jogokat és a sajtószabadságot említette, de úgy véli, hogy az ellentéteket párbeszéd útján kell rendezni. Az interjúban Laschet kifejtette, hogy nem szabad ajtóstul rohanni a házba, azaz mérsékletet kell tanúsítani a pénzügyi szankciók kapcsán. Vagyis Merkelhez hasonlóan ő is a kezét kívánja nyújtani Budapestnek, valamint Varsónak, méghozzá több diplomácia segítségével.
Ugyancsak a dialógus fontosságát hangoztatta Oroszországgal kapcsolatban is. Mint mondta, még a hidegháború csúcsán is volt dialógus a Szovjetunióval, most viszont Putyinnal leálltak a tárgyalások, de ez nem jó. Fel kell újítani az egyeztetéseket, ám közben meg kell követelni az emberi jogok betartását. Biden már leült orosz kollégájával, Európa viszont hátrányba került, mert még mindig nem tudta eldönteni, akar-e párbeszédet. Emellett fontosnak nevezte, hogy Kínával folytatódjanak a kereskedelmi megbeszélések.
Az Északi Áramlat 2-ről azt mondta, hogy annak működése nem érintheti hátrányosan Ukrajnát.
Die Presse
Az Európai Parlament osztrák néppárti alelnöke szerint Orbán Viktor nagymértékben fenyegeti az EU továbblépését, egyre messzebbre kerül a közös értékektől. Karas rámutatott: ha bármely más kormányfő állítaná fizetett reklámban, hogy Brüsszel szuperállamot épít, ám vannak, akik megálljt parancsolnak a törekvésnek, nos, az illető megnézhetné magát, akkora lenne a botrányt. Ám Orbán esetében elkönyvelik, hogy a hirdetések csupán újabb állomást jelentenek a provokációk, hamis beállítások és szándékos megosztási kísérletek hosszú sorában.
Persze nagyon is tudatos, hogy pont most szánta el magát a hadjáratra, hiszen az új jogállami mechanizmust már kétharmaddal is el lehet rendelni, nem kell hozzá teljes egyetértés. Ugyanakkor tény, hogy az új szankciós rendszert mindkét oldal kifogásolja. Az egyik azt hangoztatja, hogy az beavatkozás jelent a belügyekbe. A másik szerint Brüsszel már megint túl óvatos, miközben gyorsan és határozottan kellene cselekednie az olyanokkal szemben, akik miatt veszélybe kerül a szervezet jövője.
A homofób jogszabály, valamint a hirdetési kampány mutatja, hogy Orbán nem kér az alapelvekből, ellentétes irányt választott, mint a kontinens. Ám helyre kell tenni, minden lehetséges eszközzel. Mert nem lehet elfogadni, hogy profitál az uniós támogatásokból, ugyanakkor átgázol a közös normákon. Viszont – mutat rá Karas – Magyarországnak fenn kell tartania uniós tagságát, mivel nem azonos a kormányfővel. Ezzel szemben a miniszterelnök mind inkább gátló tényező a jövőképes, demokratikus és szociális Európa szemszögéből.
Bloomberg
Egy bennfentes szerint a Bizottság a jövő héten elküldi azt a levelet, amely a közvetlen előzményt jelenti a szerződésszegési eljárás megindításához az LMBT-ellenes törvény ügyében. Brüsszel általában is fokozni kívánja a harcot a demokratikus normák meggyengítése miatt, és ennek része a készülő üzenet, ami után már az következik, hogy az EU végrehajtó testülete az Európai Bírósághoz fordul.
De folyik annak az eljárásnak az előkészítése is, amelyet a magyar menedékpolitika tett szükségessé, továbbá a lengyelek ellen is lépések készülnek, esetükben a szexuális kisebbségekkel szembeni politika miatt.
Le Monde
A Bizottság támadásba megy át a magyar kormány ellen: bár von der Leyen elvileg csütörtökön Budapestre látogatott volna, hogy személyesen jelentse be: megvan a zöld jelzés a gazdasági mentőcsomag nemzeti programjának felhasználására. Ám jobbnak látta kivárni, és most inkább azon van, hogy addig nem adja áldását a tervre, amíg az Orbán-kabinet nem változtat a törvényen, miután az egyenlőségjelet tesz a melegség és a pedofília közé.
Egy belső informátor azt közölte, hogy a Bizottság elnöke kész lett volna elfogadni a magyar előterjesztést, ám a jogszabály felülírt mindent. Így most a német politikus az engedély lebegtetésével igyekszik jobb belátásra bírni Budapestet. Ugyanakkor addig nem kívánja beindítani a jogállami mechanizmust, amíg nem születik meg annak jogszerűségéről az Európai Bíróság állásfoglalása.
Egy másik bizalmas forrás pedig arra számolt be, hogy az EUB-től függetlenül egyhamar aligha lesz meg a jóváhagyás, a legközelebb talán ősszel. Addig a magyarok vagy maguktól kérnek további időt, vagy pedig azért, mert Brüsszel megkéri, hogy dolgozza át az elképzelést.
Le Monde
Magyarországon sokszínű a sajtó, senki sem nyom el senkit – mondta a lapnak adott interjúban Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint a viszonyok kiegyensúlyozottak a médiapiacon, de a többség változatlanul liberális, és csak 40 százalék számít konzervatívnak. Ám a netes híroldalak 70 százaléka továbbra is a másik oldalhoz tartozik, tette hozzá. Viszont mint mondta, nyugaton hatalmas a liberális fölény, ő olyan 80 százalékosra becsüli. Korábban hasonlóak voltak az arányok idehaza is, de azután közbeszólt a piac. Szerinte a változásnak semmi köze a jogállamhoz. Ugyanakkor az emberek azt olvasnak-néznek-hallgatnak, amit akarnak.
Arra is kitért, hogy Magyarországot ismét támadják, noha az LMBT-törvény nem tartalmaz semmiféle hátrányos megkülönböztetést. Ebben az országban mindenki úgy él, ahogy azt jónak tartja. Az iskolákban nem tiltják meg a melegség bemutatását, csupán az ellenőrzést a szülők végzik. Egyébiránt azt szorgalmazta, hogy az erős Európa érdekében térjenek vissza az erős nemzetállamokhoz. A populista és szélsőséges pártok minap közzétette közös felhívásáról kifejtette: egyelőre nincs szó közös strasbourgi frakcióról, csupán az igazi konzervatív képviseletet igyekeznek megteremteni a kontinens polgárai számára.
Washington Post/Yahoo/AP
A visegrádi közösség úgy ítéli meg, hogy Európában néhány erős állam kívánja továbbra is diktálni a tempót és nem veszi figyelembe, amit a kisebb, illetve nem annyira tehetős országok mondanak. A V4-ek Ljubljanában fejtették ki véleményüket, miután találkoztak az unió soros elnökségét ellátó szlovén kollégájukkal. Morawiecki ezt úgy fogalmazta meg, hogy a földrész középső része csupán gyalog a nagy EU-s sakktáblán. Ezért szükségesnek nevezte, hogy a régió érdemben szóljon bele, milyen legyen a jövő Európája. Merthogy nem kérnek a központosításból, ellenben erős nemzetállamokat akarnak, amelyek szorosan együttműködnek – a gazdaságban.
Orbán Viktor arról beszélt: fogjanak össze a közép-európai országok a migráció kérdésében és együtt hallassák hangjukat az EU-ban. Valamennyien aggályukat fejezték ki, mert úgy ítélik meg, hogy az amerikai kivonulás után bevándorlási hullám fenyeget Afganisztánból, túl azon, hogy Afrikából folyamatosan érkeznek menedékkérők. A cseh Babis azt fejtegette, hogy nagy veszélyt jelent a várható afgán emberözön, ezért meg kell védeni a külső határokat.
Az egyeztetés előtt szlovén LMBT-csoportok azt követelték, hogy Jansa nyilvánosan ítélje el Magyarországot és Lengyelországot, mert politikájuk elnyomja a nemi kisebbségek jogait.
Bloomberg
Bár a tulajdonosok a magyar kormány legutóbbi próbálkozását is elutasították, jól értesült források szerint az Orbán-kabinet a héten mégis nem hivatalos ajánlatot tett a Budapest Airport kivásárlására, mert szeretné visszaszerezni az ellenőrzést a régió egyik legfontosabb légiforgalmi csomópontja fölött. Csakhogy hozzáértők úgy vélik: a megjelölt összeg messze elmarad a piaci értéktől, ha azt nézzük, hogy hasonló létesítmények milyen áron cseréltek gazdát mostanában. És ezen a járvány sem változtatott.
A 75 évre szóló koncesszió gazdái nemrégiben aggodalmukat fejezték ki, mert úgy látják, hogy a hatalom nemigen válogat az eszközökben célja elérésére. Ezúttal azonban a főrészvényes, a német AviAlliance nem kívánt nyilatkozni, a magyar fél pedig nem válaszolt, amikor a hírügynökség megkereste a részletek ügyében.
Der Standard
Nem lesz könnyű Donald Tusk számára, hogy megállítsa Lengyelország sodródását a tekintélyuralom felé. Ezt az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője, a lengyel valóság egyik legavatottabb elemzője írja. Piotr Buras szerint Kaczynski leváltásához nem lesz elég a mégoly kemény retorika sem, bár a Polgári Platform régi-új vezetője idáig inkább arról volt ismert, hogy ügyesen lavírozott a különféle érdekek között.
Az utóbbi 30 év lengyel politikájának legsikeresebb alakja tért most haza, hogy – saját szavai szerint – elűzze a gonoszt, miután a PiS fél tekintélyuralmi rendszert épített ki. Lehet, hogy ez lesz élete legkeményebb harca, hiszen vissza kell adnia a liberálisok elvesztett hitét. Az ország megosztott, a polgárok ezzel együtt azonban leginkább határozott elképzelést igényelnek a jövőt illetően, mert elegük van a Jog és Igazságosságból, noha az még mindig 30 %-on áll a közvélemény kutatásokban.
Ráadásul Tusknak erős vetélytársa akadt az ellenzéki oldalon, mellesleg 49 % reménytelennek tartja próbálkozását. Ezért nem véletlen, hogy a saját pártja háza táján igyekszik rendet tenni. De a hívei mellett mozgósítja ellenfeleit is, annál is inkább, mert a hivatalos propaganda tiszta erővel rávetette magát. Szóval az iszapbirkózás még sokáig megy tovább. Ugyanakkor a politikus új lendületet hoz a közéletbe. Karizmája jelentős, legalábbis a lengyel viszonyokhoz képest.
Ám még nem árulta el, hogy van-e víziója, de a siker érdekében sok fontos kérdésre kell választ adnia, úgy mint a jólét, az energiaszerkezet, az állam és egyház viszonya. Lengyelországban a következő két év dönti el, hogy fel lehet-e tartóztatni az autoriter nyomulást. Jó, hogy csatasorba állt Tusk, mivel az utóbbi másfél évtizedben ő volt az egyetlen, aki többször is nyert Kaczynski ellen. Most megint esélyt szimatol.
FAZ
Az UEFA elnöke változatlanul úgy látja, helyesen határozott a szövetség, amikor nem engedélyezte, hogy szivárványszínekkel világítsák meg a müncheni Bayern-stadiont a magyar-német meccs előtt. Ceferin azzal érvelt, hogy a városi tanács kifejezetten a magyar LMBT-törvény ellen akart tiltakozni a gesztussal, ám az európai szervezetet nem lehet belerángatni egy politikai vitába, nem foglalhat állást egy kormány ellen. Függetlenül attól, hogy ismeretes álláspontja a tolerancia és a nemi sokszínűség ügyében.
A szlovén nemzetiségű vezető egyben visszautasította több virológus vádját, miszerint az UEFA hozzájárult a járvány fellendüléséhez, amikor beengedte azt a rengeteg szurkolót a stadionokba. A legfőbb ütközési pont Skócia, mert ott az európai egészségügyi hatóság szerint idáig csaknem kétezren fertőződtek meg a mérkőzések során. Ám erre Ceferin azt mondja, hogy mindenkit megvizsgáltak, akinek jegye volt. Viszont vagy 20 ezren parkokban, kivetítőkön nézték végig a találkozókat és ott nem volt semmilyen teszt.
