dinnye;kereskedelem;

2021-07-12 08:00:00

Tarol a magyar dinnye

Eddig leginkább a névadó országból, illetve Spanyolországból importált görögdinnyét kínáltak a boltokban, azonban a múlt héten a kínálatban megjelent a hazai dinnye is.

– Ezen a héten már tömegesen érkezhet a hazai görögdinnye, de nem hiszem, hogy az ára kilónként 200 forint alá megy. Az időjárás miatt eleve vagy másfél-két hetet késett a szezon, de én az első eresztésből amúgy sem szoktam vásárolni, mert az még nem az igazi, mert még éretlenül szedik le, hogy minél előbb piacra vihessék - magyarázza az egyik árus a Lehel piaci standján. Az ártáblákon szinte minden asztalon az olvasható: görögdinnye kilója 298 forint. A legtöbb helyen jókora cikkekre vágva kínálják a 10-15 kilós dinnyéket. Egy-két helyen megjelent a magyar dinnye felirat is, alatta az ár: 398 forint kilója. Ugyanennyibe kerül a sárga húsú, illetve a 3-5 kilós, kevéssé magvas zöldség-gyümölcs is. Ugyanis a köznyelv gyümölcsnek, a szakemberek zöldségfélének tartják a nyár kedvelt eledelét.

Néhány éve óriási botrányt okozott, hogy a nagy élelmiszerláncok 89 forintos akciós áron öntötték a piacra az import görögdinnyét, miközben a termelők szerint, például 2018-ban, a 100 forint alatti átvételi ár már veszteséget okozott. Ez azonban már a múlt. Idén nincs olyan mély szakadék a piaci és a kiskereskedelmi-láncok árai között, mint az elmúlt években volt.

Az egykor 10 ezer hektáros hazai dinnye termőterület is előbb a felére, mostanra pedig 3800-4000 hektárra zsugorodott. Ha nem jön közbe valamilyen extrém időjárási fordulat, hirtelen lehűlés, nagyobb esőzés, akkor 170-180 ezer tonnával számolhatnak a gazdák, de nem zárható ki az sem, hogy a hozam eléri a 200 ezer tonnát, és a minőséggel sem lesz gond - nyilatkozta a Népszavának Ledó Ferenc a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zöldség alosztályának elnöke. Jelenleg már az egész országban megjelent a hazai dinnye az élelmiszerláncokban és a piacokon is. A szakember hozzátette, hogy a hideg április és május miatt nagyon nehezen indult a dinnyeszezon, mert a tavaszi fagy nehezítette a gyökérképzést. A tömeges dinnyeérés nagyjából két hetet késett a megszokotthoz képest.

Kedvező változás, hogy a személyenként 10 kilós éves hazai fogyasztás 12-13 kilóra emelkedett. Azt ma még nehéz megjósolni, hogy a koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés miatt munkanélkülivé vált, illetve eleve alacsony jövedelmű kisnyugdíjasok, gyermekes családok a vártnál is lendületesebb infláció miatt mennyi dinnyét vásárolnak ezen a nyáron. A vevőket nyilván nem vigasztalja, hogy a termelők nem jókedvükben emelték az árakat, hiszen a gyenge forint miatt drágultak az import növényvédőszerek, a fóliák, a berendezések. A munkaerőhiány pedig már évek óta súlyos gond a mezőgazdaságban, így a dinnye ágazatban is. Az üzemanyagárak drámai emelkedése, különösen a tíz éves csúcsot ostromló gázolaj ára a szállítást is megdrágította.

Az viszont tény, hogy egyre kisebb szerep jut Lőrincnek a dinnye minőségét illetően, hiszen a korszerűbb fajtáknak és technológiáknak köszönhetően legalább egy hónappal hosszabb lett a dinnyeszezon és szeptember végéig jó minőségű gyümölcshöz juthat, akinek telik rá.

A piaci tapasztalatok szerint egyre népszerűbb itthon is az úgynevezett „fridzsider” dinnye, vagyis azok a 4-6 kilós fajták, amelyek valóban beférnek a hűtőszekrényekbe. Becslések szerint a különböző új fajták a kínálat legalább 25-30 százalékát teszik ki, és ez az arány folyamatosan növekszik. Ez azonban a versenytársakhoz képest messze nem elegendő. A szakemberek szerint a 60 százalék hazai fogyasztásra szánt, és a 40 százalék export arány is azért változott, tovább növelve a hazai részarányt, mert a magyar termelők lemaradtak a fejlesztésben, a fajta- és a technológia korszerűsítésében. Így például a skandináv piacról jószerivel kiszorultak a magyarok.

Az utóbbi időben megindult a korszerűsítési folyamat, és ma már egyre nagyobb területen öntözik a dinnyeföldeket is, illetve terjed a fóliás, növényházi termesztés, igaz, a birtokkoncentrációval párhuzamosan. Az idegenforgalom visszaesése, a felhalmozódott készletek miatt a spanyol, görög gazdák kénytelenek voltak nyomott áron, 12-13 eurócentért (jelenlegi árfolyamon 60-70 forintért) adni a dinnyéjük kilóját. 

A kifutó spanyol dinnye után a késői hazai érés kedvező lehetőséget teremtett a magyar termelőknek. Főleg azoknak, akik már a korszerű technológiákkal, például öntözéssel, tökre oltva termesztenek, s amely a mélyen gyökerezik, így ellenállóbbak bizonyos kórokozó gombáknak, és a hidegebb talajból is hatékonyabban veszi föl a tápanyagot. A déli megyékben már a termés 75-80 százalékát ilyen oltott dinnyetövek adják.

Elsősorban azok a kisgazdaságokban hagytak föl a dinnyével, amelyek kényszerből, vagy más okokból ragaszkodtak a hagyományos fajtákhoz és technológiához. Ez elsősorban Békés megyében figyelhető meg, ám ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében örvendetesen bővült a termőterület- jegyezte meg Ledó Ferenc.