Nyugatbarát fordulat Moldovában

Maia Sandu államfő nyugatbarát, reformista, korrupcióellenes pártja nyerte a szavazatok 52,5 százalékát, a chisinau parlamentbe összesen három párt jutott be.

Második helyen a választási szövetségben induló kommunista és szocialista koalíció végzett 27,38 százalékkal, amelynek élén a tavalyi elnökválasztást Sanduval szemben elbukó Igor Dodon volt államfő áll. Az parlamenti küszöböt még csak az euroszkeptikus Sor Politikai Párt lépte át a szavazatok 5,78 százalékának megszerzésével. Sandu alakulata, az Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) a 101 fős moldovai parlamentben 63 mandátumot szerzett meg, közel kétszeresét a kommunista-szocialista blokk 32 mandátumához képest.

A 48,41 százalékos részvétel mellett lebonyolított vasárnapi előrehozott voksoláson az államfő pártja jelentős támogatást kapott a külföldön élő moldávoktól, a diaszpóra ezúttal is, akárcsak minden korábbi választáson a nyugat- és Romániabarát erőkre, a volt elnök Igor Dodon mögött álló oroszbarát pártok ellen voksolt. Külföldről mintegy 200 ezer szavazat érkezett, 85,9 százalékban az államfő pártjára.

A 2015-2016-os országos korrupcióellenes mozgalomból kinőtt jobbközép-liberális Akció és Szolidaritás Párt már a 2019. februári parlamenti választásokon igen jól szerepelt, 26,8 százalékot szerzett, a mostani választáson viszont már történelmet írt. Ilyen nagyarányú választási győzelmet mindeddig még egyetlen politikai alakulatnak sem sikerült elérnie választáson a volt szovjet tagköztársaság önállósulása óta eltelt három évtizedben.

Ez reményt adhat a zaklatott ország stabilizálódására, az állandó politikai válságok elkerülésére, a nyomasztó korrupció és szegénység fokozatos felszámolására a hosszú ideje ígért, de soha meg nem valósult társadalmi-gazdasági reformok meghozatalára. Az Európa legrégebbi befagyott konfliktusának számító dnyesztermelléki konfliktus terén azonban aligha várható elmozdulás, hiszen azt még az oroszbarát Dodonnak sem sikerült elérnie.

A vasárnapi voksolás abban is történelminek bizonyult, hogy először indult azon romániai párt. A két román ország egyesülésének kérdése a rendszerváltás óta mindig is jelen volt mind a román, mind a moldáv politikában. Romániában azonban élvonalbeli formáció és politikus a közelmúltig nem vállalta fel nyíltan a revizionizmust, elsőként Traian Basescu volt államfő tette ezt meg. A tavalyi román választásokon 9 százalékos meglepetéseredménnyel parlamentbe jutott szélsőjobb AUR programjában hirdeti az egyesülést, ezért idén májusban bejegyezték magukat Moldovában is, de csak a szavazatok 0,5 százalékát tudták megszerezni. Claudiu Tarziu, az AUR társelnöke szerint a párt rossz moldovai eredményét az magyarázza, hogy az unionisták nagy része Sanduékra szavazott az oroszpárti tábor ellenében. A román szélsőjobb politikus egyben azt is jelezte, pártja nem adja fel.