pályázat;kkv-k;

Illusztráció

- Siker helyett kudarc a kkv-pályázat

Soha nem látott érdeklődést, de egyben óriási botrányt hozott a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kkv-nak szóló pályázata.

Hétfőn még úgy tudtuk 14 perc alatt kimerült a hónapok óta reklámozott és 100 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett GINOP 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kkv-nak szóló pályázata, ám valójában a Telex.hu értesülése szerint ehhez öt perc sem kellett. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint soha nem látott érdeklődés volt a várva várt pályázat iránt, és nem számítottak rá, hogy ez hasonló mértékű felháborodásba csap át, mert rengeteg vállalkozó, pályázatíró átverve érzi magát. 

Egyik olvasónk levelében azt panaszolta, hogy stopperrel a kezében ült a gépnél reggel nyolckor, ám esélyt sem kapott a pályázat beadására.

Akkor ki és hogy tudta megtenni - teszi fel a kérdést. Mások arról panaszkodtak, hogy akadozott a rendszer, hiába nyomták meg a küldéshez az Enter gombot, nem tudták beküldeni a pályázatot. De, mint kiderült, azok közül sem örülhetett mindenki, akinek látszólag szerencséje volt, és az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felület (EPTK) befogadta a tenderét. Sok pályázó ugyanis nem kapta meg a befogadást igazoló sorszámot, ehelyett kedd reggel egy levélben közölték velük, hogy pályázatuk a felfüggesztést követően érkezett a rendszerbe, emiatt nem vették lajstromba. Ebből sokan azt sejtik, hogy a pályázat automatikus felfüggesztése - mert a beérkezett igények túllépték a kiírás 130 százalékát - az ismertnél jóval korábban megtörtént. 

Ráadásul a levélben a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért felelős Helyettes Államtitkárság még sok sikert is kívánt a további pályázatokhoz. A magyarázat és a bocsánatkérés viszont elmaradt.

Holott kérdések tucatja vár megválaszolásra, ezek közül néhányat elküldtünk a minisztériumnak és várjuk a választ rá. Például, hogyan lehet a szerencsére és a gyorsaságra bízni annak eldöntését, hogy melyik fejlesztés alkalmas a megvalósításra és melyik nem. Miért keltettek illúziót a végül technikai hibák miatt kizáródott cégekben, amelyek nem kevés pénzt költöttek a pályázatuk kidolgozására. Laptársunk értesülése szerint 440 milliárd forintnyi pályázat várt a beadásra a nyitás előtt. Arra is keressük a választ, hogy miért fordulhatnak elő technikai hibák a sokmilliárdból fejlesztett informatikai rendszereknél éppen a kritikus pillanatokban. 

Hardy Mihályt a budapesti repteret üzemeltető cég többségi tulajdonjogának állami megszerzése kapcsán keresték meg, csakhogy a szakember már két éve nem dolgozik ott.