Francia út

A társasági élethez, pezsgő mindennapokhoz szokott franciák rendkívül nehezen viselték a bezártság időszakát. Emmanuel Macron elnök folyamatosan próbálta tartani a lelket a honfitársaiban és arra ösztökélni őket: fogadják el a szigorú intézkedéseket, mert utána végre jöhet nyitás, és vissza lehet térni a járvány előtti életvitelhez.

A francia elnök politikai túlélése is függ attól, hogy Franciaországban ne emelkedjenek ismét drámaian a fertőzési adatok, hiszen egy esetleges visszaesésért hatalmas árat fizethet: komoly veszélybe kerülhet amúgy sem biztosra vehető újrázása a jövő tavasszal esedékes elnökválasztáson. Nehezen fogadnák el a franciák, ha a tanév kezdetétől, szeptembertől, ismét szigorítani kellene a delta variáns tömeges elterjedése miatt. Az adatok aggasztóak, szakértők szerint már a múlt hétvégétől ez az Indiából származó, rendkívül veszélyes mutáció vált dominánssá az országban az új fertőzéseket illetően.

Macron ugyan a július 14-i nemzeti ünnep előtt átfogó programnyilatkozatot kívánt tenni, amelyben fel akarta vázolni eddigi országjárásának legfőbb tapasztalatait, de hétfői televíziós fellépésében végül csak egy témára fókuszált: mindenki oltassa be magát, mert ez a normális jövő záloga. Az egészségügyi dolgozók számára pedig kötelezővé is tette a védőoltást. Franciaországban már hetek óta vita folyt arról, kövessék-e e tekintetben Olaszország példáját, de a nagyobb lapok – a jobb- és baloldaliak egyaránt – arra jutottak: nincs más út. Ha ugyanis egy egészségügyi dolgozó nem akarja beoltatni magát, akkor azzal másokat veszélyeztet. Amennyiben az emberi élet védelméről van szó, akkor nemcsak értelmetlen, egyenesen álságos az emberi jogokra hivatkozni. Különösen olyan kormányok részéről, amelyek sajátosan értelmezik, hogy egy demokráciában mit szabad engedni az embereknek és mit nem.