Elégedetlen a Magyar Nemzeti Bank a bankok árazási struktúrájával, mondván: az ügyfelek magas havi díjakat fizetnek – 40 százalékuk 1500 forintnál is többet - , még akkor is, ha kevés elektronikus fizetési tranzakciót hajtanak végre. Ez pedig a jegybank szerint azért probléma, mert útját állja az elektronikus fizetési módok további térhódításának. Magyarán: a magas banki költségek miatt az ügyfelek továbbra sem érdekeltek abban, hogy az államnak sokba kerülő készpénz helyett elektronikus úton fizessenek.
„Nagyon nagy változást szeretnénk látni a banki árazásban, az azonnali utalások növekvő szerepe mellett nem elfogadható a mostani struktúra” – fogalmazott Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank Fizetési rendszer jelentés című kiadványának szerdai ismertetésekor. Mint mondta: többségében csomagáras szolgálatásokat szeretnének látni a bankoknál, vagyis azt, amikor a havi díjért cserébe jelentős számú, vagy korlátlan utalást lehet további díjak felszámolása nélkül végrehajtani. A bankoknál ma még nem ez a jellemző: a legtöbb számlacsomag esetében a havi díjon felül minden egyes utalásért külön díjat számítanak fel – minimumdíjak és értékarányos tételek is sújtják az átutalásokat. „Emiatt az azonnali fizetési rendszer hátrányosabb helyzetben van, mint a nemzetközi kártyatársaságok fizetési megoldásai, amelyek esetében a legtöbb pénzforgalmi szolgáltató már régóta csomagalapú árazási gyakorlatot érvényesít” – fogalmaz az MNB jelentése.
Mindez egy régóta tartó - de a pandémia és a moratórium miatt kissé háttérbe szorult - vita felfrissítését jelenti, az MNB évek óta forszírozza ugyanis a csomagárazás bevezetését. Amire válaszul a bankok rendre úgy reagálnak: akkor jöhetnek az olcsóbb számlacsomagok, ha kivezetik a tranzakciós illetéket. A hazai bankoknak ugyanis a külföldi szoláltatókkal ellentétben a 20 ezer forintnál nagyobb összegű átutalások után minimum 0,3 százalékos, maximum 6 ezer forintos tranzakciós illetéket kell fizetniük az államnak. A Magyar Bankszövetség korábbi számításai szerint emiatt számlánként 10 ezer forintos hátrányban vannak velük szemben a magyar bankok. Varga Mihály pénzügyminiszter még 2019-ben évi 800 forintra mérséklete volna a díjat, ám a kormány ezt – arra hivatkozva, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre – hamar lesöpörte. A Bankszövetség legutóbb az általános hitelmoratórium tavaly márciusi elrendelésekor vetette fel, hogy cserébe 2021. január 1-jétől vezessék ki a bankszektort sújtó összes illetékterhet és különadót, ám egyelőre nincs ilyen döntés.
