Roma tévhitek a nemzetiségi listáról

Az ORÖ-ben vannak olyanok, akik nincsenek tisztában a nemzetiségekre vonatkozó választójogi szabályokkal. Ezért hihetik azt, hogy több képviselőjük is a parlamentbe kerülhet.

Hosszú hetek óta hallani különböző fórumokon, hogy a 2022-es választásokon az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) történelmet ír. Nem is akárhogyan: a nemzetiségi listáról négy vagy akár öt teljes jogú képviselőt az Országgyűlésbe juttatva akar beleszólni a magyarországi cigányság életét is meghatározó törvények alakulásába – kezdte a RomNeten megjelent videóriportját Hidvégi B. Attila. Az újságíró rögtön az elején kijelentette: „az ORÖ vezetőinek ez az elképzelése egy hatalmas baromság”.

A jogszabályok ugyanis kisebbségenként csupán egyetlen kedvezményes parlamenti mandátum megszerzését teszik lehetővé. A kedvezményes mandátum praktikusan annyit jelent, hogy a betöltéséhez jóval kevesebb szavazat elegendő, mint a pártlistákról bekerült politikusok esetében. A könnyített pálya ellenére eddig – Ritter Imre révén – csak a németeknek sikerült képviselőt küldeniük a parlamentbe. (A jelölt az úgynevezett nemzetiségi listáról kerülhet a törvényhozásba. Ilyen listát a törvényben elismert tizenhárom kisebbség országos önkormányzata állíthat.)

Ha nem jön össze a kedvezményes mandátum, akkor szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószóló képviselheti az adott kisebbséget az Országgyűlésben. A romák esetében ez a személy 2014 óta a fideszes Farkas Flórián szövetségesének tartott Farkas Félix.

Az ORÖ némelyik vezetője mintha – tévesen – úgy gondolná, hogy a kedvezmény a nemzetiségi listán szereplő összes jelöltet megilleti. Dancs Mihály, az ORÖ elnökhelyettese például egy facebookos beszélgetés során azt állította, hogy „cigány képviselők sora” juthat be a parlamentbe.

A Népszava kérdésére Dancs Mihály finomított álláspontján. Elmondta, hogy legfőbb cél annak a bizonyos kedvezményes mandátumnak a megszerzése. Szerinte már önmagában az „történelmi lehetőség”, hogy a cigányok saját jogon, külső politikai hatásoktól mentesen szavazhatják be képviselőjüket a törvényhozásba. Ezen a véleményen volt egy másik elnökhelyettes, ifjabb Farkas László is. Ugyanakkor megjegyezte: az ORÖ-ben valóban akadnak olyanok, akik nincsenek tisztában a nemzetiségekre vonatkozó választójogi szabályokkal. (Agócs Jánost, az ORÖ elnökét nem értük el.)

A RomNet videójában többek között László Róbert, a Political Capital választási szakértője is megerősítette, hogy a nemzetiségek csak egy-egy kedvezményes országgyűlési mandátumra jogosultak. Ha az ORÖ több képviselőt szeretne a törvényhozásba juttatni, akkor – a pártlistákhoz hasonlóan – el kellene érnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt. 2018-ban ehhez egész pontosan 286 ezer 615 szavazatra volt szükség. Ennek elérésére még a legnagyobb lélekszámú nemzetiségnek, a cigányságnak sincs reális esélye – hangsúlyozta a szakértő.

Azok a voksok, amelyek a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatokon túl érkeznek a roma nemzetiségi listára, nem hasznosulnak. Kevésbé szépen fogalmazva: „mennek a kukába” – mondta László Róbert. A szakértő a rendszer legnagyobb hibájának nevezte, hogy nem biztosítja a választás lehetőségét: „szó sincs tényleges választási versengésről, mivel a nemzetiségi listára voksolók a szavazólap egyetlen listájának egyetlen karikájába ikszelhetnek csak”.

Azok a választópolgárok, akik nemzetiségiként regisztráltatták magukat, nem szavazhatnak pártlistákra. Kérdés, hogy – maradva a romáknál – mindez a kormánypártnak vagy az ellenzéknek okoz-e nagyobb veszteséget. László Róbert lapunknak azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy az ORÖ, amely sok szempontból kiszolgáltatott a Fidesznek, a jelenlegi kormánytól független választási stratégiát követhetne. A maga részéről arra számít, hogy végül néhány tízezer roma szerepel majd a kisebbségi választói névjegyzékben, annyi, amennyi a kedvezményes mandátum megszerzéséhez szükséges.

A Fidesz számára szerinte minden adott ahhoz, hogy egy hozzá kötődő roma politikus révén „könnyen jött” listás helyhez jusson a parlamentben. László Róbertnek arra viszont nincs magyarázata, hogy az elmúlt választások alkalmával a Fidesz miért nem élt ezzel a lehetőséggel.