Lukasenko és Putyin vállvetve harcol a Nyugattal, saját országuk civil szervezeteivel és a független sajtóval

A nyugati szankciók miatt Belarusz teljes mértékben Moszkvától függ. Orosz pénzügyi-gazdasági segítség nélkül összeomlana a Lukasenko rezsim.

Rendőrök törték be Minszkben az amerikai Szabad-Európa Rádió irodáinak ajtaját pénteken, de hasonlóan jártak el a Belszát ellenzéki televíziónál és több civil szervezetnél is. A 19 házkutatás az újságírók lakásaira is kiterjedt, többeket bilincsbe verten hurcolták el családjuktól.

A SZER két tudósítóját, Aleh Hruzdzilovicsot és Valjancin Zsdankot, valamint korábbi munkatársát, Ina Sztougyinszkaját, akinek még októberben bevonták az akkreditációját, őrizetbe vették, olvasható a rádió honlapján. Hruzdzilovics felesége a rádiónak elmondta, hogy férjét bilincsben hurcolták el, mindkettőjük telefonját, laptopját és számítógépét lefoglalta a lakásukat megszálló kilenc tagú különítmény, minden pénzüket, még a zsebükben lévő utolsó belarusz rubelt is elvitték.

A kormánykritikus média és a független civil szervezetek elleni erőszakos fellépés a tavaly augusztusban elcsalt elnökválasztás miatti zavargások kitörése óta tart Belaruszban, múlt héten viszont egy újabb szintre lépett. Az odahaza Batykának (bátyó) "becézett" Lukasenko a tiltakozás kezdete óta hajtogatja, hogy a civil szervezetek, a független média és az emberi jogi aktivisták fenyegetést jelentenek. A múlt héten aztán nyíltan meghirdette a harcot „a mocskos NGO-k”, azaz a civil szervezetek ellen, akik szerinte terrorizálják az országot, félelmet keltenek a lakosságban. Azt is hangsúlyozta, hogy függetlenül az Európai Unió illetve az Egyesült Államok szankcióitól, az ellenzékkel szembeni megtorló hatósági akciók folytatódni fognak. Mindezt azonban nem otthon fogalmazta meg, hanem Szentpéterváron, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt, az idén immár negyedszer.

A keddi találkozó még a fehérorosz és orosz kormányközeli médiát is meglepte, ami arra utal, hogy sietve szerveződött. Csak sejteni lehet, hogy Lukasenko kérésére történt, hiszen ezen a találkozón is további támogatást kért Putyintól.

A nyugati szankciók következtében Belarusz teljes mértékben Moszkvától függ, orosz pénzügyi-gazdasági segítség nélkül összeomlana a Lukasenko rezsim és a fehérorosz gazdaság.

Hiába küzd gazdasági nehézségekkel Oroszország, Moszkvának vélhetően megéri a hitelnyújtás és a Nyugattal való szembehelyezkedés is Lukasenko védelmében. A nyugati szankciók miatt szenvedő orosz gazdaságról Putyin rendszerint azt állítja, hogy kiváló helyzetben van, a szankciók csak megerősítették, egyes ágazatokban egyenesen fejlődést eredményeztek. A keddi találkozón pedig azt emelte ki a sajtó képviselői előtt, hogy az orosz-belarusz kereskedelmi kapcsolatok is virágzók, azoknak mit sem ártottak a büntetőintézkedések, Minszk az ütemezés szerint rendszeresen fizeti vissza az orosz hitelt, s így az elkövetkezőkben is Oroszország megbízható gazdasági partnere marad.

A két államfő sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy közös választ terveznek a Belarusz elleni nyugati beavatkozási kísérletekre, amint Lukasenko fogalmazott, a „belarusz nép elleni nyugati terrorizmusra”. Maga a fehérorosz diktátor hangsúlyozta, hogy ennek része lesz "a nyugat által finanszírozott média" és „a mocskos civil szervezetek" elleni fellépés. „Foglalkozni fogunk ezzel a terrorizmussal és egyéb dolgokkal" - mondta Lukasenko.

Nyilvános ígéretét be is tartotta. Szerdán a hatóságok húsz emberi jogi szervezetnél tartottak házkutatást, köztük a Belarusz Helsinki Bizottságnál és a legismertebb fehérorosz jogvédő csoportnál, az ellenzéki megmozdulások elfojtását, a rendfenntartók erőszakos fellépéseit és megtorló intézkedéseit monitorozó Vjaszna-96-nál. A jogvédő csoport igazgatóját, Alesz Bjaljackit letartóztatták, de nem ő volt az egyedüli, aznap tucatnyi aktivistát vettek őrizetbe.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a civilek elleni újabb megtorló intézkedést. Tiltakozott az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borell is, követelte a jogvédők és az összes politikai fogoly azonnali szabadlábra helyezését, ugyanakkor újabb szankciókat helyezett kilátásba.

A tavaly augusztusi elnökválasztás óta csaknem harmincezer embert vettek őrizetbe Belaruszban. Közülük többen meghaltak, s a szerdán lerohant Vjaszna-96 adatai szerint 555 személy mindmáig egyértelműen politikai fogolyként van bebörtönözve.

Mindeközben Putyin sem tétlenkedett. Csütörtökön az orosz ügyészség újabb ellenzéki sajtóorgánumot vett fel a nemkívánatos szervezetek listájára – a Projekt oknyomozó portált, öt újságíróját pedig külföldi ügynökké minősítették. A leginkább korrupciós ügyekben nyomozó portál az orosz ügyészség szerint fenyegetést jelent az alkotmányos rendre és Oroszország biztonságára.