Nagyot szólhat a robbanómotoros autók betiltása

Jelentős változást hoz az uniós autópiacon az új emissziós célkitűzések teljesítése.

Az Európai Bizottság napokban bejelentett javaslata szerint 2030-ra a mostani szinthez viszonyítva 55 százalékkal csökkenteni kellene a széndioxid-kibocsátást, de marad a 2025-re vonatkozó 15 százalékos mérséklési elvárás is.

Ez csak úgy érhető el, ha a kereskedelmi szövetség területén értékesítő autógyárak flottájában 55 százalékra nő a tisztán elektromos járművek aránya - állapította meg piaci elemzőkre hivatkozva az ismert autóipari szaklap, az Automotive News Europe.

Ami nem kevesebb, mint ötszáz százalékos ugrást jelentene a villanyautók jelenlegi kilenc százalékos nyugat-európai piaci részesedéséhez képest. Az ajánlatban szerepel az is, hogy 2035. január elsejétől betiltanák a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítését, ezt azonban a 27 uniós tagállamnak és az EU parlamentjének is el kell fogadnia.

A gyártók számítottak erre a döntésre, mivel Ursula von der Leyen, az EB elnöke beiktatása után jelezte a szigorítást, a múlt év vége óta pedig elfogadott program, hogy 2030-ig legalább 30 millió legyen a kontinensen a nulla helyi kibocsátású autók száma. Amit könnyebb úgy megvalósítani, hogy az autóipar is ebbe az irányba halad. Már szinte valamennyi Európában forgalmazó gyártó bemutatta villanyautóinak tervét, és több tízmilliárdos beruházásról számoltak be, amit a technológia fejlesztésére költenek az elkövetkező években.

Az előrelépést akadályozó foghíjas gyorstöltő-infrastruktúra felszámolását az unió úgy próbálja elérni, hogy a bővítés finanszírozására kötelezné a tagországokat. Ennek eredménye az lehetne, hogy 50 kilométerenként gyorstöltő-oszlopokat találnánk a legfontosabb közutak mentén. Így 2030-ra a tavalyelőtti 165 ezerrel szemben már nem kevesebb mint 3,5 millió töltőpontot lehetne használni. Az EB figyelembe vette, hogy számottevő a különbség a szegényebb és a gazdagabb országok lehetőségei között, hiszen amíg 2021 első félévében Norvégiában az értékesített új személyautók ötvenhét százaléka már elektromos autó volt, addig Görögországban ez a szám csak két százalékot tett ki.

- Nemcsak észak és dél, hanem Nyugat- és Közép-Kelet-Európa közt is nagy az eltérés a töltési infrastruktúra kiépítését és a villanyautók megfizethetőségét nézve - nyilatkozta Eric-Mark Huitema, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) főigazgatója.

Ezért az Európai Bizottság elnöke néhány napja jelezte, hogy a belsőégésűről az elektromos autóra történő átállást segítő pénzügyi alapot hoznak létre, és ebből közvetlen kifizetésekkel a hátrányos helyzetű országokat támogatnák. A növekvő kínálat és a kereslet teremtette verseny pedig idővel letöri a drágaságot - vélik.