A Pegasus projekt partnerei, a The Guardian és a Washington Post, valamint a The Wire című indiai újság hétfőn nyilvánosságra hozta, hogy Rahul Gandhi, Narendra Modi indiai miniszterelnök legnagyobb politikai riválisa, legalább kétszer is célpont volt. Két, Gandhihoz köthető számot is meg akart figyeltetni az NSO egyik ügyfele.
Gandhi elmondta, néhány havonta cseréli telefonjait, hogy elkerülje a hackertámadásokat. Kifejtette, ez a fajta „megfigyelés, akár velem, akár más ellenzéki vezetőkkel, akár India bármely törvénytisztelő polgárával szemben törvénytelen és sajnálatos.” Így folytatta: „Ez támadás országunk demokratikus alapjai ellen. Ezt alaposan ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig azonosítani és megbüntetni.”
A megfigyelt személyek adatbázisa csak potenciális célpontokat tartalmaz – az NSO ügyfeleinek egyfajta kívánságlistáját –, ellenőrzött célpontokat nem. Az Amnesty International által végzett elemzések több mint 85 százalékában azonban az NSO szoftverének nyomait találták meg azokon az iPhone-okon, amelyeket a számuk kiválasztásának idején a potenciális áldozatok használtak szerte a világon.
A Pegasus Project vizsgálata szerint a kiszivárgott 50 000 telefonszámból több mint 1000 indiai számot választottak ki potenciális célpontként. A The Guardian szerint a számok „erősen utalnak arra, hogy az indiai kormányon belüli hírszerző ügynökségek működtették a rendszert”. India nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az NSO ügyfele lenne, és a szabályozás nem írja elő a kormány számára, hogy nyilvánosságra hozza az ilyen technológia használatát. A potenciális célpontok között volt Indiában Gandhi két legközelebbi tanácsadója - Alankar Sawai és Sachin Rao -, valamint Ashok Lavasa, egy magas rangú indiai választási tisztviselő. A Bill és Melinda Gates alapítvány helyi vezetőjét, M. Hari Menont is potenciális célpontként jelölték meg.
A további potenciális célpontok között pakisztáni tisztségviselők is szerepeltek, köztük olyanok, akiket egykor Khan pakisztáni vezetővel hoztak kapcsolatba. Emellett kasmíri szeparatisták, vezető tibeti vallási személyiségek és még egy indiai legfelsőbb bírósági bíró is szerepelt a listán. A megfigyeléssel kapcsolatban Imran Khan pakisztáni kormányfőt is megkeresték, ő azonban nem válaszolt a Washington Post megkeresésére.
