Ellentmondásosabban aligha kezdődhetett volna Angliában a koronavírus elleni küzdelem során bevezetett korlátozások enyhítésének utolsó fázisa. Ennek a hétfőnek a "felszabadulás napjaként" kellett volna bevonulnia a történelembe, ám az időzítés kifejezetten bizarr: január közepe óta először haladja meg az ötvenezret a napi új megbetegedések száma. A világon az egyik legsikeresebbnek számító vakcinációs program dacára jelenleg is mintegy négyezren szorulnak kórházi kezelésre, ami tavasz óta a legmagasabb szám, bár szerencsére messze van a januári negyvenezertől. A korlátozások feloldásának előestéjén a kormány egyik vezető tanácsadója, Neil Ferguson, az Imperial College professzora sokat rontott az amúgy is borús hangulaton, amikor megjósolta: "Elkerülhetetlen, hogy az ország a következő hetekben elérje a napi száz-, sőt kétszázezer új megbetegedést, s ezek a számok akár meg is duplázódhatnak a jelenlegi hullám tetőpontjáig."
A magas esetszám eleve óvatosságra készteti az angolokat és a könnyítéseket ugyanarra a napra beütemező skótokat - kivéve azt a több ezer fanatikust, aki a tavaly március 23-a óta először vasárnap éjfélkor kinyitó éjszakai mulatók előtt órák hosszat sorba állt, persze a távolságtartás egy méteres szabályát is figyelmen kívül hagyva.
A politikus túl van mindkét védőoltásán, de a második, megbízhatóbb PCR teszt is megerősítette az eredeti diagnózist, s ezzel a miniszter családjával együtt tíz napra önelszigetelésbe kényszerült. Tünetei szerencsére enyhék, így az alkalmat az oltási program népszerűsítésére is felhasználja, ám nagy bajt okozott azzal, hogy pénteken mások mellett Boris Johnson kormányfővel és Rishi Sunak pénzügyminiszterrel is személyesen találkozott a Downing Street 10-ben. A kontaktkövető rendszer mindkettőjüket "megpingelte", s a duóra teljes súlyával zuhant rá a közfelháborodás, amikor néhány órán át úgy tűnt, hogy egy trükk segítségével megúszhatják a karantént. Az ellenzék, a konzervatív kollégák egy része és a sajtó is felhördült, a próbálkozásban újabb bizonyítékát látták annak, hogy "más szabályok érvényesek az establishmentre, és más az egyszerű emberekre". Ezért aztán az érintettek önként visszaléptek attól a lehetőségtől, amely a kulcsfontosságú intézmények dolgozóinál napi gyorstesztekkel és korlátozott mozgásszabadsággal váltja ki a vesztegzárat.
Boris Johnsont szerencséjére pont vidéki rezidenciáján, Chequersben érték utol a kontaktkeresők így jövő hétfőig ott is marad. A kormányfő videóüzenetben fordult az angolokhoz, kiállva döntése mellett, amellyel felfüggesztette a vészhelyzeti törvény szigorításait. Meggyőződése szerint "megfelelő pillanatban" kerül sor az enyhítésekre, de "miután a vírus sajnálatos módon még köztünk van, saját bőrünkön tapasztaljuk a Delta variáns rendkívüli fertőző erejét, nagyon óvatosan kell eljárnunk". Johnson a please, kérem szót háromszor megismételve apellált az emberek józan eszére. A kormányfő fontos tényezőnek tekinti az állami iskolákban e hét végén kezdődő szünetet. Mint mondta, ha most nem lépett volna, "őszre, vagy télre maradt volna a nyitás, amikor a hideg idő miatt a vírus előnyösebb helyzetben van".
Angliában hétfőtől megszűnt a maszkviselés kényszere, de a nagyvárosok polgármesterei a tömegközlekedésben, a szupermarketek, áruházláncok és a független kisboltok pedig az üzletekben ragaszkodnak hozzá. A The Times napilap által rendelt, a YouGov által elvégzett közvélemény-kutatás megerősítette azt, amit e sorok írója is tapasztalt hétfő délelőtt: ahol eddig előírás volt, ott most az emberek önként viselték a maszkot. A felmérés szerint egyébként a megkérdezettek csak 31 százaléka menne szívesen partizni, 53 százalékuk nem támogatja az ötletet. 34 százalék indulna nyomban a színházba, 48 százalék nem, és ugyanígy, a 18-24 évesek korosztályában csak 20 százalékot érdekelne a bulizás, 53 százalékot nem.
Mindössze 48 órával az enyhítés előtt, melynek keretében a duplán beoltott britek az ún. sárga kockázati csoportba tartozó országokból visszatérve, előzetes és utólagos Covid-tesztek elvégzésének feltétele mellett nem kényszerülnek tíznapos karanténba, a kormány bevezette az ún. sárga-plusz kategóriát. Ide került Franciaország, a szigetország második számú utazási célpontja. A döntést azzal indokolták, hogy ott - bár az új esetek száma alig több mint a tizede a briteknek - terjedőben van a dél-afrikai eredetű Béta variáns. Felmerült Franciaország piros besorolása is, de ez kötelező tíznapos szállodai karanténnal járna, amit a diplomáciai kapcsolatokon kívül az élelmiszer- és gyógyszerellátás is megsínylene, s tovább nehezítené a különösen az egészségügyben a tömegközlekedésben és az áruszállításban kialakult munkaerőhiányt. A mobiltelefonos víruskövető rendszer mostanra mintegy félmillió dolgozót vont ki ideiglenesen a forgalomból.
