Izrael tudhatott a megfigyelésekről

A kémszoftvert gyártó NSO nevű izraeli cég termékét Indiában és Magyarországon a kormány a jelek szerint azután kezdte el használni, miután Narendra Modi miniszterelnök, illetve Orbán Viktor találkozott Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnökkel, írta a The Guardian.

Izraelt is kínosan érintette a Pegasus szoftverrel való megfigyelési botrány. A Le Monde szerdai számában azt írta, a zsidó állam előírta az NSO számára, hogy szoftvereit nem adhatja el olyan országoknak, amelyek amerikai, orosz vagy izraeli célpontok ellen kémkednének. A brit Guardian pedig úgy tudja, hogy az Izrael ellenségének tekintett országok – például Törökország – nem is vásárolhatták meg az NSO termékeit.

Utólag mindenesetre különös jelentőséget kap Netanjahu 2017-es magyarországi sajtóértekezlete, amelynek során úgy fogalmazott, a piac ügyeibe nem avatkozik be, az egyetlen kivétel a kiberbiztonság.

Ami továbbra sem világos, mutat rá a brit lap, hogy az izraeli hírszerző ügynökségek esetleg különleges kiváltságokkal rendelkeznek-e az NSO-val kapcsolatban, például hozzáférhetnek-e a kémprogramja segítségével gyűjtött megfigyelési anyagokhoz. Egy, a vállalathoz közel álló, névtelenséget kérő személy szerint ez gyakori témája a találgatásoknak. Arra a kérdésre, Izrael hozzáférhet-e az NSO ügyfelei által gyűjtött hírszerzési adatokhoz, azt válaszolták: „Az amerikaiak szerint igen.” Ezt a nézetet jelenlegi és korábbi amerikai hírszerzési tisztviselők is alátámasztották, akik a Pegasus projektben részt vevő Washington Postnak azt mondták, feltételezhető, hogy Izraelnek – egy „hátsó ajtón” keresztül – hozzáférése van az ilyen megfigyelési eszközökkel feltárt hírszerzési információkhoz.

John Scott-Railton, a Torontói Egyetem kutatója elmondta, szerinte „felelőtlenség” lenne, ha egy állam engedélyezné egy olyan hatékony megfigyelési eszköz, mint a Pegasus nagyszabású terjesztését anélkül, hogy képes lenne szemmel tartani, hogy mit is tesznek vele. Elmondta, a bírósági feljegyzésekből kiderült: az NSO olyan szervereket használt, amelyek nem mindig az ügyfél telephelyén voltak. Ez azt jelenti, lehetőség van arra, hogy mások is betekintést nyerjenek az adatokba. Az NSO ezzel szemben határozottan tagadta, hogy Izraelnek bármilyen hozzáférése lett volna ügyfelei rendszereihez. „Az NSO Group magáncég. Nem az izraeli diplomácia 'eszköze'; nem az izraeli hírszerzés „hátsó ajtaja”; és nem fogad el utasításokat egyetlen kormányzati vezetőtől sem” – jelentette ki az NSO ügyvédje.

Az izraeli védelmi minisztérium közleményében úgy foglalt állást, hogy Izrael a 2007-es védelmi exportellenőrzési törvénynek megfelelően forgalmazza és exportálja a kibertermékeket, és a politikai döntések során „nemzetbiztonsági és stratégiai megfontolásokat” vesznek figyelembe, ezek közé tartozik a „nemzetközi megállapodások betartása is”. A minisztérium hozzátette: „Izraelnek nincs hozzáférése az NSO ügyfelei által gyűjtött információkhoz.”