Bármikor, bárkinek a szervezetébe be lehet juttatni a doppinglistán szereplő szereket – derült ki az ARD német közszolgálati televízió 52 perces dokumentumfilmjéből. A csatorna beszámolója szerint a kölni doppinglaboratórium tizenkét férfival végezte el a kísérletet és valamennyiüknek pozitív lett a doppingtesztje. A tiltott anyag úgy jutott be a szervezetükbe, hogy a doppinggal szennyezett kézzel hozzáértek a bőrükhöz a karjukon, a nyakukon, de egy kézfogás is elég volt a nem kívánt szer bekerüléséhez a szervezetükbe.
A szereket már egy órával az érintkezés után ki lehetett mutatni a szervezetükben, a kiürülés 15 napig tartott.
„Ez megkérdőjelezi a jövőben a doppingellenes harc jelenlegi formájának létjogosultságát, hiszen így bármikor, bárki megszegheti az előírásokat, akár úgy is, hogy nem tud róla – jelentette ki Jan Frodeno, olimpiai bajnok triatlonos. – Ha a csalás előtt korlátlan lehetőségek nyílnak, akkor a sportolók kiszolgáltatottakká válnak és önhibájukon kívül nem tudják tovább betartani a doppingszabályokat.”
„Ha ezeket a mintákat versenyek után vettük volna le, akkor most sok sportoló ellen indulna eljárás doppingvétség miatt” – hangsúlyozta Mario Thevis, a kölni doppinglaboratórium vezetője.
Amennyiben ez valóban így van, hogy a sportolók szervezetébe bárkitől, bármikor bekerülhet a tiltólistán szereplő anyag, megkérdőjeleződik ezeknél az eseteknél a doppingeljárások jogszerűsége. A polgári jogban valakit mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg nem sikerül bebizonyítani a bűnösségét. A sportban ez fordítva van: a doppingvizsgálaton fennakadt sportolónak kell igazolnia az ártatlanságát. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA és a NOB is bűnösnek tekint minden versenyzőt, aki nem tudja hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy akaratán és tudtán kívül került a doppingszer a szervezetébe.
Angelika Nussberger alkotmányjogász szerint súlyosan sérülnek az emberi jogok, ha valakit olyan doppingvétségért büntetnek, amiről nem tehet.
„Komolyan foglalkozni kell a kölni doppinglabor megállapításaival, lehet, hogy teljesen új alapokra kell helyezni a pozitív esetek vizsgálatát” – jelentette ki a jogi szakember.
„Nem láttam a kisfilmet, nem tudom, milyen körülmények között végezték el a teszteket – reagált a Népszava megkeresésére Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője. - A szalmonellafertőzés is terjedhet kézfogás útján, de nem akarom elviccelni a dolgot. Vannak esetek, amikor egyértelmű, hogy manipuláció történt, ahogy ez Szocsiban történt, de ott a helyi labor négy évig készült erre és az állam is részt vett a csalásban. A magyar doppingeseteknél nem történt semmi csalás a háttérben, kivéve a sportlövő Péni István esetét.”
A MACS szakembere hozzátette: arra is volt példa, hogy Magyarországon lebukott sportoló az itteni csapvizet hibáztatta a pozitív tesztjéért. Nagy vihart kavart 2014-ben az ausztrál kajakos Tate Smith esete, akinek a szervezetében sztanozololt találtak, amikor Szolnokon edzőtáborozott. A sportoló tagadta a vétségét és azt állította, a csapvíz tartalmazta a WADA tiltólistáján szereplő szert. Állítását annyira komolyan vették a vizsgálat során, hogy nem csupán a szálláshelyén folyó csapvíz összetevőit vizsgálták meg laboratóriumban, hanem a Tiszából is vettek vízmintát, mivel a kajakos ott edzett. Minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult, a vizek nem tartalmaztak doppingszert, Smith kétéves eltiltást kapott, ezért nem állhatott rajthoz a 2016-os riói nyári olimpián a címvédő kajaknégyesben.
„Az ARD oknyomozó újságírói sok visszaélést feltártak, amivel segítettek a sportvilágnak, viszont valamivel el is kell adniuk az anyagaikat, ezért bekerülhetnek olyan elemek is, amelyek inkább a nézők érzelmeire próbálnak hatni, nem tartom valószínűnek, hogy újra kell gondolni a WADA működését, annak ellenére sem, hogy a kölni a világ egyik legjobb doppinglaborja, az ott dolgozó szakemberek megállapításainak van súlya és hitele” – hangsúlyozta Tiszeker Ágnes.