Előfizetés

Szabad szemmel: Orbánról kellene népszavazást tartani Európában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.07.22. 06:43

Asselborn luxemburgi külügyminiszter meg van győződve arról, hogy a válasz egyértelmű „nem” volna. Lapszemle.
Spiegel A luxemburgi külügyminiszter felvetette, hogy az egész EU-ban népszavazást kellene tartani arról, van-e helye még Orbán Viktornak Európában. Asselborn meg van győződve arról, hogy a válasz egyértelmű „nem” volna. Akkor pedig egy csapásra befejeződnének a véget nem érő viták a magyar kormány elleni számtalan büntető eljárásról, beleértve azt, amelyik a 7-es paragrafus alapján elvezethet a magyar szavazati jog megvonásához. Elismerte viszont, hogy ilyen jogintézmény jelenleg nem létezik, de mint rámutatott, el kellene gondolkodni a bevezetésén.      FAZ Uniós vezetők nem reagáltak még a magyar népszavazás hírére, mert a belga nemzeti ünnep miatt tegnap nem dolgoztak Brüsszelben, de von der Leyen szóvivője mindenesetre azt mondta, hogy álláspontjuk változatlan: az LMBT-szabályozás sérti az európai jogot, ezért át kell írni. Utalt arra, hogy a Bizottság a múlt héten ez ügyben két kötelezettségszegési eljárást is kezdett. A választ két hónapon belül várja. De hogy Orbán miként akarja megszerezni a lakosság támogatását saját álláspontjához, az már az ő dolga, közölte a nyilatkozó. Kérdés azonban, hogy a referendumon hányan vesznek részt, mert attól függ az érvényessége. Kész Zoltán, a Civitas elemző intézettől lát esélyt a sikerre, mert a magyarok nagy többsége osztja Orbán véleményét a nemi kisebbségek kapcsán. Ezért az eredményt meg lehet jósolni, de az azért nem biztos, hogy legalább 50 % leadja a voksát. Mindenesetre megfigyelők úgy vélik, hogy Orbán a kezdeményezéssel a legújabb botrány hullámait igyekszik csillapítani. Hunyady Bulcsú a Political Capitaltől arra emlékeztet, hogy ezúttal is ugyanaz a stratégia, mint 2016-ban, amikor szintén éles bírálatok érték a hatalmat, majd az válaszul meghirdette a referendumot a kvótákról. Csak éppen érvénytelen lett az aktus, mert annyira csekély volt iránta az érdeklődés.  The Times Orbán Viktor az LMBT-ellenes törvény kapcsán elhatározott népszavazással próbára teszi az EU türelmét. Vagyis emelte a tétet a vitában. A jogszabályt Európa-szerte bírálják, mert összemossa a pedofíliát és a melegséget. A Bizottság szerint sérti a szólásszabadságot, a szabad kereskedelmet és a szolgáltatásokról szóló rendelkezéseket. A testület leszögezte, hogy mindent el kíván követni az egyenlőség, a méltóság tiszteletben tartása, valamint az emberi jogok érdekében. Ezzel szemben a magyar miniszterelnök azzal vádolta Brüsszelt, hogy az beavatkozik a belügyekbe. Egyébként az öt kérdés igencsak sugallja a választ. A referendum időpontját nem tűzték ki, de Budapestnek két hónapja van, hogy válaszoljon az uniónak, mielőtt következő fokozatba lép a szerződésszegési eljárás. Orbán úgy állítja be, hogy a gyerekeket akarja megvédeni, miután éveken át a migránsok ellen kampányolt. Sokan úgy vélik azonban, hogy csupán a lehallgatási botrányt próbálja feledtetni.  Guardian A szélsőjobbos Orbán 3 nappal a Budapest Pride előtt dobta be, hogy „gyermekvédelmi” népszavazás lesz. A jelző persze megszépíti a dolgot, hiszen olyan jogszabályról kell majd véleményt nyilvánítani, amelyet máris széles körben diszkriminatívnak minősítenek. Jövőre választás lesz és a miniszterelnök számára nem ígérkezik könnyűnek a verseny az egyesült ellenzékkel szemben. Az erőteljes LMBT-ellenes retorika a jelek szerint azt szolgálja, hogy új ellenséget találjanak a Fidesz híveinek mozgósítására, miután a kampány korábban a menekültek ellen ment. Emberjogi aktivisták szerint viszont a referendum nyomán várhatóan fokozódik a hátrányos megkülönböztetés a nemi kisebbségekkel szemben, és csak még jobban megbélyegzik azokat. Ily módon még nehezebb és veszélyesebb lesz az érintett gyerekek élete. Egy belga LMBT-harcos azt közölte: a 30-as évekre emlékeztet, hogy népszavazással akarnak elvenni alapvető jogokat egy kisebbségtől.  Spiegel A lehallgatási ügy mutatja, milyen messzire került Magyarország a jogállamtól és a demokráciától. Persze már régóta voltak olyan hírek, hogy a hatalom módszeresen megfigyeli az ellenfeleit. Jogvédők, vállalkozók és politikusok sorra mesélték, hogy miközben telefonálták, visszahallották a beszélgetés egy korábbi részét. Most meg már bizonyos: egy sor tekintélyuralmi állam mellett – egyetlen uniós tagként – a magyar kormány módszeresen figyelte kritikus, de ártatlan polgárok okos készülékeit. Ezt támasztja alá a világsajtó nyomozásának eredménye, de az is, ahogyan a magyar hivatalosságok reagáltak. Az úgy hangzik, mint a beismerés. Először hallgattak, majd igyekeztek lesöpörni az asztalról a vádakat. A Spiegelnek is az ment hivatalos válaszként, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok 2010 óta senkit sem hallgattak le illegálisan. Illetve van benne még egy mondat: vajon kiderül-e, hogy kinek, esetleg melyik titkosszolgálatnak áll érdekében lejáratnia Magyarországot? Bozóki András politológus úgy nyilatkozott, hogy a történtek azt mutatják: az orbáni rendszerben nem számítanak az elvek és az értékek, hogy miniszterelnök hatalmon kíván maradni, kerül, amibe kerül. Ezért számára minden eszköz megengedett. Önkényuralmat gyakorol, és már nem képes arra, hogy módosítson irányvonalán. Amúgy az ügy a Dunagate-et idézi. Sok magyar úgy érzi, visszakerült a rendszerváltás körüli időkbe. És tényleg: a mai rezsim sok mindenben a szocializmusra emlékeztet. Az állam rendkívüli módon központosított, még a magángazdaság is igen nagy mértékben függ a kormány jóindulatától. Ellenőrzi a sajtó túlnyomó részét, főleg vidéken. Az igazságszolgáltatás is jelentős arányban a politika befolyása alatt áll, a hatalmi ágak szétválasztása egyre inkább megszűnik. Az állami vagyont magánalapítványokba viszik ki, az ellenoldal párhuzamos államot kiált, amely arra szolgál, ha Orbán netán vesztene jövőre. A kémbotrány pedig az igazolja, hogy a kormány rendszeresen megszegi az európai törvényeket.  Libération Az egész népszavazásosdi arra jó, hogy elterelje a figyelmet, miközben folytatódik az vita az unióval és ujjal mutogatnak Magyarországra a kémprogram bevetése miatt. Lehetett tudni persze, hogy az LMBT-közösség bűnbak lett Orbán Viktor számára. De arra is jó, hogy meglengessék, és így az emberek ne olyan kínos kérdésekkel foglalkozzanak, mint a lehallgatási botrány. Amiben a kormány nyakig benne van, miután kiderült, hogy az izraeli szoftver segítéségével újságírók és ellenzéki politikusok telefonját kémlelte ki. Ily módon az idő nagyon is alkalmas, hogy bejelentse a népszavazást egy olyan témáról, amely már a foci-EB idején nagy figyelmet keltett.  Spiegel Panyi Szabolcs szerint a megfigyelési história felülmúl minden disznóságot, ami eddig Orbán alatt történt ebben az országban, mindennél brutálisabb. A Direkt36 munkatársa, a jogtalan lehallgatás fő szenvedő alanya ezt arra alapozza, hogy itt valójában egy digitális fegyvert vetettek be – egy uniós államban – újságírók, vállalkozók, ügyvédek, sőt még az első Orbán-kabinet egyik minisztere ellen is. De a rendszer 12 éve épül és az EU jó pár lehetőséget elszalasztott, hogy meggátolja. Ám a szervezet összetartásának szándéka mindig erősebbnek bizonyult az alapértékeknél. Azon felül a magyar piacon jelenlévő német cégek érdeke mindig felülmúlta azt, mi történik az itteni sajtóval. Panyi továbbra sem lát elhatározást az unió részéről, hogy változások legyenek. Hogy azután maga Orbán adott-e személyesen utasítást a lehallgatásokra, azt nem tudja egyértelműen megmondani, de rendkívülinek számítana, ha a miniszterelnöknek fogalma sem lett volna az egész ügyről. Egyébiránt a telefonjáról letöltött adatok mennyisége arra utal, hogy az érintettek SMS-ekre, e-mailekre és cikktervezetekre voltak kíváncsiak. Viszont ezek után még nehezebb lesz újságíróként dolgozni.  Le Figaro A népszavazással Orbán azt kockáztatja, hogy csak később jut hozzá a gazdasági segélyalapból járó pénzhez. Viszont a lépés várhatóan tovább élezi a feszültséget Budapest és Brüsszel között. Ugyanakkor a politikus, aki szeptember közepén találkozik a pápával, azt elfelejtette megemlíteni a referendum bejelentésekor, hogy az európai vezetők túlnyomó többsége elutasítja az LMBT-ellenes jogszabályt. Egy uniós diplomata szerint Orbán már megint provokál, miután a Bizottság igen nyugtalanító értékelést hozott nyilvánosságra a magyar demokrácia állapotáról. Közölte: Magyarország igencsak terítékre kerül az EU-ban a nyári szabadság után. Brüsszelnek elvben bőven van eszköze, hogy visszavonassa a kifogásolt passzusokat. Egyben nyomást gyakorolhat a segélycsomag engedélyezésével is. Ám mint egy brüsszeli forrás megjegyezte, mindezt sokkal nehezebb felhasználni, mint amikor egy tagállam nem tartja magát valamelyik direktívához. Von der Leyennek fő a feje, mert ha belemegy abba, amit a magyarok előterjesztettek a gazdaságélénkítő alap felhasználására, azzal nagy kritikának teszi ki magát az LMBT-törvény miatt. Ha nemet mond rá, azzal viszont kemény politikai döntést hoz. Egyelőre az a kétoldalú vita tárgya, hogy Magyarország milyen eszközökkel küszöbölje ki a korrupciót, illetve a csalást a 7, 2 milliárd euró elköltése során. De Brüsszel már akkor is véleményt nyilvánított, amikor a magyar csomag oktatási vonatkozásairól esett szó. Akkor meg miként hagyhatná szó nélkül, hogy a pénz egy része olyan célokra menne, amelyeket érint az LMBT-ellenes jogszabály?  Süddeutsche Zeitung Téves értesülésekre épül a vitatott LMBT-törvény miatt belengetett referendum - hangsúlyozza az elemzés, amely manipulátornak minősíti Orbánt. Hozzáfűzi ugyanakkor, hogy a dobás nagyon is passzol a kormányfő hatalmi politikájához. A Bizottság egy nappal korábban súlyos hiányosságokat mutatott ki a magyar demokráciában, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a bűnüldöző hatóságok erősen visszafogottan próbálják felderíteni a korrupciós ügyeket. Erre jött a referendum híre. Viszont nem igaz, hogy a magyar szülők ne szólhatnának bele a gyerekük szexuális nevelésébe már most is. Ám ez tökmindegy Orbánnak. A választásokig azzal vádolja az ellenzéket, hogy az szimpatizál a pedofilokkal. A brüsszeli kritikát ugyanakkor azzal intézi el, ideértve a lehallgatási ügyet, hogy a meleg lobbi ármánykodik, visszaélve hatalmával. Várhatóan ugyanígy érvel, ha pénzeket vonnak meg tőle. A refendum arra jó ennek a populistának, hogy a népre hivatkozva nyilvánuljon meg, egyben el tudja vele vonni a figyelmet más vádakról. A cinikus játék sikerre vezethet, mert Magyarországon már nemigen van független sajtó. Nem csupán azért, mert a Bizottság éveken át vonakodott állást foglalni, hanem mert a CDU-CSU előbb tette a szépet Orbánnak, utána pedig túlságosan sokáig tolerálta a dolgait.  Frankfurter Rundschau A kommentár arra figyelmezteti az EU-t: eszébe ne jusson meghajolni Magyarország és Lengyelország előtt. Be kell élesítenie a jogállami mechanizmust, azaz csak kevesebb pénzt szabad utalnia azoknak, akik megvetik a demokráciát. A két ország ma be sem tudna kerülni az unióba, mert nem teljesíti a demokratikus normákat. Ám már bent van, de ehhez képest mit csinál a Bizottság? Jelentéseket állít össze, amelyeknek a világon semmi következményük nincsen, és legkorábban a jogállami szankció is csak ősszel várható. Ebben a szomorújátékban Brüsszel egyetlen egyszer állt a sarkára, amikor 6 éve, a Jog és Igazságosság győzelme után két hónappal kilátásba helyzete, hogy eljárást kezdeményez a 7-es cikkely alapján. De azután Orbán bejelentette a vétót, így az unió beadta a derekát. Meg lehetett volna csinálni, hogy minden tagországot köteleznek: szavazzanak arról, szükségesnek tartják-e a közösségi alapértékeket. Ily módon a demokratikus mag-Európa elválhatott volna a jogállam ellenségeitől. Régi gondolat ez és nem passzol az EU felfogásához. De bizonyosabb jobb, mint térdre esni az illiberalizmus előtt.  EUobserver A lengyel kormány ácsingózik az uniós pénzekre, a közösségi jogból viszont nem kér, sőt az egész olyan, mintha Varsó szándékosan az EU-alapok megvonását próbálná elérni. Ezt fejti ki vendégkommentárjában a Berlinben működő Democracy Reporting International igazgatója és egyik munkatársa, aki a jogállam ügyében folyó kutatásokért felelős. Michael Meyer-Resende és Jakub Jaraczewski felhívja a figyelmet, hogy Lengyelország éppen leválik az Európai Unió jogrendjéről. Ám ennek ki kell vernie a biztosítékot az üzleti világban, mert veszélybe kerül befektetéseik biztonsága, ha nem bízhatnak abban, hogy ki lehet kényszeríteni az EU-jogot. Brüsszel és a többi tagország sorozatosan túl későn lép és csak igen keveset tesz a magyar és lengyel autoriter intézkedések láttán. A két országban a bírák nagyrészt magukra maradtak, hogy megvédjék a jogot és egyre csak veszítenek. A helyzet sürgeti a jogállami mechanizmus alkalmazását, mind a két országban, bár a két eset messze nem azonos. A magyar kormánynál dokumentumok támasztják alá az európai alapok elsikkasztását, viszont ilyesmiről a lengyeleknél nem lehet beszélni. Náluk a bíróságok függetlenségének felszámolása a casus belli. Amit tetéz, hogy az ország nem fogadja el az uniós jogot. Úgy hogy ott már igen veszélyes állapotok alakultak ki. Jó-jó, hogy a Bizottság augusztus közepéig adott időt Varsónak a Fegyelmi Kamara felszámolására, de ezen felül azonnal cselekednie kell. Tájékoztatnia kell a lengyel vezetést, hogy rendszerszintű gondjai vannak vele és igénybe kell venni a jogállami eljárást. Nem tehet úgy Brüsszel, mintha máris megálljt parancsolt volna a PiS-nek.

Majtényi: az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, nem elfogadható a magyar rendszer

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.07.22. 06:40

Hatékony bírói jogvédelmet kellene biztosítani a titkos megfigyelések ellen.
– Hiába mondja azt a belügyminiszter vagy az igazságügyi miniszter, hogy nem történt semmilyen jogellenes információgyűjtés, az igazság az, hogy ezt nem ők döntik el. Erről csak a tényállás ismeretében lehet döntést hozni – nyilatkozta a Népszavának Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, egykori adatvédelmi biztos arra a hírre reagálva, mely szerint a magyar kormány az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramjával figyelhetett meg ellenzéki politikusokat, újságírókat, üzletembereket. A kormány egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen, valóban megvették-e, használták-e a kémprogramot. Majtényi arra is emlékeztetett, 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, az a magyarországi rendszer, amely miniszteri engedélyezéshez köti állampolgárok titkos lehallgatását, megfigyelését, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ennek ellenére törvénymódosításra azóta sem került sor. A strasbourgi ítélet arra is kitért, hatékony bírói jogvédelmet kellene biztosítani a titkos megfigyelések ellen, de az EKINT elnöke szerint ennek épp az ellenkezője történt: a jogvédelmi intézményrendszert teljesen kikapcsolták. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke ugyan indíthatna azonnali vizsgálatot a Pegasus-ügyben, ami több kérdést tisztázhatna, erre viszont még várni kell, a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila ugyanis a Népszava megkeresésére kijelentette: augusztus 3-áig szabadságon van, és csak ezt követően dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról. Majtényi László ezt nevetségesnek tartja, hiszen a NAIH elnöke – ahogy az újságírónak is nyilatkozott – a kollégáival is felvehetné a kapcsolatot telefonon vagy bármilyen más módon, és elrendelhetné a vizsgálat megindítását. Az Infotörvény alapján viszont még erre sem lenne szükség, az ugyanis kimondja, hogy az elnök távollétében az elnökhelyettes – jelenleg Szabó Endre Győző – gyakorolja az elnök hatásköreit, így ő is indíthatna vizsgálatot. Érdeklődtünk a NAIH-nál, erre sor kerülhet-e, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

„Semmi szükség erre a népszavazásra”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.07.22. 06:20

Fotó: ISZA FERENC / AFP
Ez már nem jogi ügyeskedés, hanem a demokratikus politikai jogok tudatos korlátozása – így minősítette a kormány eljárását Mikecz Dániel politológus.
A járvány miatti veszélyhelyzet megszűnése előtt is lehet országos népszavazást kezdeményezni – vette észre a szokatlan időben, szerda reggel megjelent és 8 órakor már hatályba is lépett kormányrendeletet a hvg.hu. Nem sokáig kellett várni a magyarázatra. Alig pár óra múlva Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány úgynevezett „gyermekvédelmi népszavazást” kezdeményez öt kérdésben. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy Brüsszel „megtámadta” Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt. (A teljesség kedvéért: a hazai és nemzetközi tiltakozást az váltotta ki, hogy a homofóbnak tartott fideszes törvény összemossa a pedofíliát a homoszexualitással – a szerk.) Orbán szerint a „közös népakarat” tudja megvédeni Magyarországot. A Fidesz-kormány 2016-hoz hasonlóan egy népszavazással kívánja átvenni a politikai kezdeményezést és egybekovácsolni választótáborát a 2022-es választásokra – értelmezte a miniszterelnök bejelentését Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója. Országos népszavazást szerda reggelig a járványra hivatkozva nem lehetett tartani, ahogyan helyit továbbra sem. Mikecz Dániel szerint semmi nem indokolja a különbségtételt, a tiltás feloldásának ideje és módja egyértelműen mutatja, hogy arra a kormány által kezdeményezett népszavazás lebonyolítása miatt volt szükség. Népszavazás kezdeményezésére tehát a kormánynak van lehetősége, a népnek nem. Ez már nem jogi ügyeskedés, hanem a demokratikus politikai jogok tudatos kormányzati korlátozása – hangsúlyozta a politológus. Kérdéses, hogy mekkora hasznot hozhat a Fidesznek a népszavazás. Tudatosabb, egységesebb az ellenzéki tábor 2016-hoz képest, amikor 44 százalékos volt a részvétel: ráadásul akkor a 2015-ös menekültválság valódi jelenség volt. A Republikon Intézet mérései szerint 33 százalékos a Fidesz szavazótábora. Rájuk és a bizonytalanok egy részére számíthat a kormány, ugyanakkor a népszavazásokon rendre alacsonyabb a részvétel. Minden bizonnyal a kormány álláspontjával egyetértő szavazatok lesznek elsöprő többségben, egy 30 százalék alatti részvétel viszont kifejezetten kínos lehet a Fidesznek – közölte Mikecz Dániel. Reálisan novemberben valósulhat meg a népszavazás, így a kampány egybeesik majd az előválasztási folyamattal. A párhuzamos valóságok minden korábbinál jobban elütnek majd egymástól, a két világ találkozásai pedig borítékolhatóan konfliktusosak lesznek – írta gyorselemzésében a Political Capital. Egyelőre csak a népszavazás kezdeményezésének tilalmát vették ki a vonatkozó kormányrendeletből. Ahogy azonban a mai példa is bizonyítja, a kormány bármikor módosítja a rendeletet, ha politikai érdekei úgy kívánják: „biztosra vehetjük, hogy kellő időben kiveszik a népszavazás kitűzésének és lebonyolításának tilalmát is a rendeletből”. A Political Capital is úgy látja, hogy a kormány az LMBTQ-témával próbálja visszavenni a kezdeményezést, miután több, számára kellemetlen téma került napirendre. Először a Fudan-ügy vert a vártnál nagyobb hullámokat, most a Pegasus-botrány hozta kínos helyzetbe a kormányt, az előttünk álló időszak pedig az ellenzéki előválasztásról szólt volna. A népszavazási kezdeményezéssel igyekszik a kormány ezek mindegyikét zárójelbe tenni. A Political Capital hozzátette: miközben a kormányzati kezdeményezésű népszavazás esetében arra számíthatunk, hogy mint kés a vajon mennek majd át a kérdések minden érintett szerven, az ellenzéki kérdéseknél feltehetően minden határidőt maximálisan ki fognak használni. „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?” – így szól az Orbán-féle népszavazás egyik kérdése. A 24.hu hívta fel a figyelmet a Mérték Médiaelemző Műhely bejegyzésére, amely emlékeztetett rá: az Európai Unió irányelvei 1989 óta írják elő, hogy ilyen tartalmakat kiskorúaknak nem lehet korlátozás nélkül bemutatni. Ezt az 1996-os és a 2010-es médiatörvény is részletesen szabályozta. „Semmi szükség nem volt a homofób törvényre. És semmi szükség erre a népszavazásra” – foglalta össze álláspontját a Mérték Médiaelemző Műhely.  

Orbán kérdései

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?