Előfizetés

Majtényi: az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, nem elfogadható a magyar rendszer

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.07.22. 06:40

Hatékony bírói jogvédelmet kellene biztosítani a titkos megfigyelések ellen.
– Hiába mondja azt a belügyminiszter vagy az igazságügyi miniszter, hogy nem történt semmilyen jogellenes információgyűjtés, az igazság az, hogy ezt nem ők döntik el. Erről csak a tényállás ismeretében lehet döntést hozni – nyilatkozta a Népszavának Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, egykori adatvédelmi biztos arra a hírre reagálva, mely szerint a magyar kormány az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramjával figyelhetett meg ellenzéki politikusokat, újságírókat, üzletembereket. A kormány egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen, valóban megvették-e, használták-e a kémprogramot. Majtényi arra is emlékeztetett, 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, az a magyarországi rendszer, amely miniszteri engedélyezéshez köti állampolgárok titkos lehallgatását, megfigyelését, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ennek ellenére törvénymódosításra azóta sem került sor. A strasbourgi ítélet arra is kitért, hatékony bírói jogvédelmet kellene biztosítani a titkos megfigyelések ellen, de az EKINT elnöke szerint ennek épp az ellenkezője történt: a jogvédelmi intézményrendszert teljesen kikapcsolták. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke ugyan indíthatna azonnali vizsgálatot a Pegasus-ügyben, ami több kérdést tisztázhatna, erre viszont még várni kell, a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila ugyanis a Népszava megkeresésére kijelentette: augusztus 3-áig szabadságon van, és csak ezt követően dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról. Majtényi László ezt nevetségesnek tartja, hiszen a NAIH elnöke – ahogy az újságírónak is nyilatkozott – a kollégáival is felvehetné a kapcsolatot telefonon vagy bármilyen más módon, és elrendelhetné a vizsgálat megindítását. Az Infotörvény alapján viszont még erre sem lenne szükség, az ugyanis kimondja, hogy az elnök távollétében az elnökhelyettes – jelenleg Szabó Endre Győző – gyakorolja az elnök hatásköreit, így ő is indíthatna vizsgálatot. Érdeklődtünk a NAIH-nál, erre sor kerülhet-e, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

„Semmi szükség erre a népszavazásra”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.07.22. 06:20

Fotó: ISZA FERENC / AFP
Ez már nem jogi ügyeskedés, hanem a demokratikus politikai jogok tudatos korlátozása – így minősítette a kormány eljárását Mikecz Dániel politológus.
A járvány miatti veszélyhelyzet megszűnése előtt is lehet országos népszavazást kezdeményezni – vette észre a szokatlan időben, szerda reggel megjelent és 8 órakor már hatályba is lépett kormányrendeletet a hvg.hu. Nem sokáig kellett várni a magyarázatra. Alig pár óra múlva Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány úgynevezett „gyermekvédelmi népszavazást” kezdeményez öt kérdésben. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy Brüsszel „megtámadta” Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt. (A teljesség kedvéért: a hazai és nemzetközi tiltakozást az váltotta ki, hogy a homofóbnak tartott fideszes törvény összemossa a pedofíliát a homoszexualitással – a szerk.) Orbán szerint a „közös népakarat” tudja megvédeni Magyarországot. A Fidesz-kormány 2016-hoz hasonlóan egy népszavazással kívánja átvenni a politikai kezdeményezést és egybekovácsolni választótáborát a 2022-es választásokra – értelmezte a miniszterelnök bejelentését Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója. Országos népszavazást szerda reggelig a járványra hivatkozva nem lehetett tartani, ahogyan helyit továbbra sem. Mikecz Dániel szerint semmi nem indokolja a különbségtételt, a tiltás feloldásának ideje és módja egyértelműen mutatja, hogy arra a kormány által kezdeményezett népszavazás lebonyolítása miatt volt szükség. Népszavazás kezdeményezésére tehát a kormánynak van lehetősége, a népnek nem. Ez már nem jogi ügyeskedés, hanem a demokratikus politikai jogok tudatos kormányzati korlátozása – hangsúlyozta a politológus. Kérdéses, hogy mekkora hasznot hozhat a Fidesznek a népszavazás. Tudatosabb, egységesebb az ellenzéki tábor 2016-hoz képest, amikor 44 százalékos volt a részvétel: ráadásul akkor a 2015-ös menekültválság valódi jelenség volt. A Republikon Intézet mérései szerint 33 százalékos a Fidesz szavazótábora. Rájuk és a bizonytalanok egy részére számíthat a kormány, ugyanakkor a népszavazásokon rendre alacsonyabb a részvétel. Minden bizonnyal a kormány álláspontjával egyetértő szavazatok lesznek elsöprő többségben, egy 30 százalék alatti részvétel viszont kifejezetten kínos lehet a Fidesznek – közölte Mikecz Dániel. Reálisan novemberben valósulhat meg a népszavazás, így a kampány egybeesik majd az előválasztási folyamattal. A párhuzamos valóságok minden korábbinál jobban elütnek majd egymástól, a két világ találkozásai pedig borítékolhatóan konfliktusosak lesznek – írta gyorselemzésében a Political Capital. Egyelőre csak a népszavazás kezdeményezésének tilalmát vették ki a vonatkozó kormányrendeletből. Ahogy azonban a mai példa is bizonyítja, a kormány bármikor módosítja a rendeletet, ha politikai érdekei úgy kívánják: „biztosra vehetjük, hogy kellő időben kiveszik a népszavazás kitűzésének és lebonyolításának tilalmát is a rendeletből”. A Political Capital is úgy látja, hogy a kormány az LMBTQ-témával próbálja visszavenni a kezdeményezést, miután több, számára kellemetlen téma került napirendre. Először a Fudan-ügy vert a vártnál nagyobb hullámokat, most a Pegasus-botrány hozta kínos helyzetbe a kormányt, az előttünk álló időszak pedig az ellenzéki előválasztásról szólt volna. A népszavazási kezdeményezéssel igyekszik a kormány ezek mindegyikét zárójelbe tenni. A Political Capital hozzátette: miközben a kormányzati kezdeményezésű népszavazás esetében arra számíthatunk, hogy mint kés a vajon mennek majd át a kérdések minden érintett szerven, az ellenzéki kérdéseknél feltehetően minden határidőt maximálisan ki fognak használni. „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?” – így szól az Orbán-féle népszavazás egyik kérdése. A 24.hu hívta fel a figyelmet a Mérték Médiaelemző Műhely bejegyzésére, amely emlékeztetett rá: az Európai Unió irányelvei 1989 óta írják elő, hogy ilyen tartalmakat kiskorúaknak nem lehet korlátozás nélkül bemutatni. Ezt az 1996-os és a 2010-es médiatörvény is részletesen szabályozta. „Semmi szükség nem volt a homofób törvényre. És semmi szükség erre a népszavazásra” – foglalta össze álláspontját a Mérték Médiaelemző Műhely.  

Orbán kérdései

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?  

Cáfolja Varga Juditot a Le Monde

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.07.22. 06:00

Fotó: JOHN THYS / AFP
A francia lapnak adott interjújáról a miniszter azt mondta, ő egyetlen kérdést és feleletet sem húzott ki belőle.
Jean-Baptiste Chastand, a Le Monde című francia napilap bécsi tudósítója, a Varga Judittal július elején készült interjú szerzője megerősítette lapunknak: az igazságügyi miniszter sajtósa valóban szeretett volna kihúzatni egy kérdést és választ a megjelenés előtt álló cikkből, ő azonban nem járult hozzá: “Azt mondtam a szóvivőnek, hogy csak akkor javíthatnak bele az írásba, ha közben rájöttek, hogy a miniszter hibás választ adott. Harminc perc múlva jött a megerősítés, hogy az interjú teljes szövegét jóváhagyták”, idézte fel az eseményeket. “Ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy (politikai) ellenfelet), elfogadná-ezt a kérést?”, hangzott az inkriminált kérdés, amire Varga felháborodottan reagált: “Micsoda kérdés! Ez már önmagában provokáció!”. A Pegasus-projekt néven elhíresült nemzetközi lehallgatási botrányt kiteregtő Washington Post című amerikai újság írta meg, hogy a miniszter irodája a kérdést és a választ ki akarta vetetni az ellenőrzésre megküldött interjúból. Varga Judit azonban hétfői brüsszeli sajtóértekezletén tagadta, hogy az inkriminált rész eltávolítását kérték volna, arra hivatkozva, hogy az általa látott és jóváhagyott, majd meg is jelent interjúban szerepel az idézett szöveg.