Újra itt a Brexit-vita

London felül akarja vizsgálni az EU-ból való kilépési szerződésének északír fejezetét. Brüsszel erről egyelőre hallani se akar.

Nem lehet azt mondani, hogy derült égből csapott volna le a mennykő, hiszen évek óta tudni lehetett, hogy a Brexit után gyakorlatilag lehetetlen vagy csak súlyos megrázkódtatások árán lehet visszaállítani az Ír Köztársaság és Észak-Írország közti határt. Most mégis némileg váratlanul jött, hogy közvetlenül a "nyári szünet" tábla kitétele előtt Lord (David) Frost, Brexit-ügyekben illetékes miniszter a westminsteri parlament felsőházában a kilépési egyezmény Észak-Írországra vonatkozó protokolljának újratárgyalását követelte.

Észak-Írország a Brexit-tárgyalások kimeneteleként bizarr pozícióba került, ugyanis része maradt az EU egységes piacának és a vámuniónak, mivel London és Brüsszel egyaránt el akarta kerülni a nagypénteki egyezménnyel kialakult kényes hatalommegosztási egyensúly megbontását. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tényleges, Észak-Írországból az Ír Köztársaságba vezető határon visszaállított ellenőrzés pedig veszélyeztetné a nehezen elért nyugalmi helyzetet.

Frost, az egykori diplomata parlamenti előterjesztésében azt hangoztatta, hogy a maga részéről továbbra is vállalja az Észak-Írországon keresztül az Ír Köztársaságba irányuló árukereskedelemre vonatkozó vámszabályok végrehajtását, azonban a tartományban maradó cikkeket nem kellene hasonlóan szigorú kontrollnak kitenni.

A köztudatba kolbász-háborúként bevonult helyzeten, a fokozódó áruhiányon kívül a főrend a húsvéti zavargásokra és a koronahű (vagyis Angliához húzó) népességnek arra a "hamis, de fájó" érzésére hivatkozott, mely szerint Észak-Írországot elválasztották az Egyesült Királyságtól. David Frost felszólította az Európai Uniót, hogy "friss szemmel, új nézőpontból" tekintse át az északír helyzetet. A brit kormány azt szeretné, ha Brüsszel megállítaná az időt és a jelenleg érvényes "kegyelmi időszak" egészen addig tartana, amíg nem jön létre megegyezés.

Az i című napilap igyekszik leegyszerűsíteni a bonyolult képletet és úgy fogalmaz, hogy a kormányzati terv középpontjában a "becsületkassza" elmélet áll. A kereskedők kötelessége lenne bejelenteni, hogy a fuvar Észak-Írországba, vagy az Ír Köztársaságba irányul-e. Ha az előbbibe, akkor kikerülheti az ellenőrzést. Ez a megközelítés számít a vállalatok becsületességére, egyben nem zár ki szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Lord Frost Reagan amerikai elnök (eredetileg Lenintől származó) gyakran emlegetett mondását idézte: "Bízz, de ellenőrizz!"

Boris Johnson kormányfő csütörtök délelőtt telefonon beszélt a Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, megerősítve, hogy a protokollt jelenlegi formájában nem lehet betartani. A brit kormány ezért komoly változtatásokra tesz javaslatot, kérve az EU-t ezek alapos megfontolására és közös kimunkálására. Johnson szerint " óriási lehetőség kínálkozik az észak-írországi emberek és az üzleti élet előtt tornyosuló nehézségek józan, praktikus orvoslására és ezzel az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatot is jobb alapokra lehetne helyezni". Nem sokkal később Boris Johnson a német szövetségi kancellárral is értekezett az északír állapotokról. Angela Merkelnek is elmagyarázta, hogy a protokoll "nem teljesíti a célját", többek között nem képes minimalizálni a mindennapi életet megzavaró tényezőket és nem veszi tekintetbe Ulster fontos szerepét az Egyesült Királyság belső kereskedelmében.