Atom Múzeum: kirándulás a nukleáris bázisra

Nemrégiben újra megnyílt Csehországban a rendszerváltás előtti idők fontos emlékhelye.

Nem éppen könnyed nyári kiruccanás, de mindenképpen érdekes felfedezés a Prágától mintegy 90 kilométerre délnyugatra, Brdyben található egykori szovjet nukleáris bázis, ahol nemrég újra megnyitották az Atom Múzeumot. Bár a nukleáris anyagok már rég nincsenek a helyszínen, a múltból sok, nem túl felemelő emléket őriznek, többek között "gyakorlóbombákat" és technikai berendezéseket, vagy legalábbis azok maradványait.

Ez az egyetlen ilyen jellegű létesítmény a világon, amely nyitva áll a nagyközönség előtt. Az egykori keleti blokkban mintegy két tucat hasonló kilövőhely volt. Az eredetileg 2013-ban megnyitott múzeumot tavaly nemcsak a világjárvány, hanem jogi problémák miatt is be kellett zárni. A Nadace Železná Opona (Vasfüggöny Alapítvány) szerint a cseh környezetvédelmi minisztérium az utolsó pillanatban kifogást emelt a bunker eladásáról szóló szerződés ellen. A tulajdonlással kapcsolatos kérdések mostanra rendeződtek, sőt, az alapítvány 2021 elején egy másik, a közelben lévő egykori tárolóhely tulajdonjogát is átvette, írta honlapján a cseh rádió.

A múzeum épülete azonban egyelőre siralmas állapotban van, de az alapítvány azt tervezi, hogy később a hidegháborúnak méltó emléket állít látogatóközponttal bővítik ki. Itt a hasadó elemek tulajdonságait is elmagyarázzák majd, bemutatva néhány természetes példát arra, miként viselkednek a radioaktív kőzetek bizonyos kémiai reakciók mellet. Az első számú cél azonban az, hogy az emberek megismerjék a hidegháború örökségét, különösen azt, hogy milyen pusztítást vitt volna véghez egy esetleges nukleáris konfliktus.

Brdyt még ma, bő három évtizeddel a rendszerváltást követően is a volt Csehszlovákia legrejtélyesebb helyei között tartják számon. Drótkerítések, bunkerek maradványai utalnak arra, hogy itt egykor titkos tevékenység folyhatott. Az Atom Múzeum 2013-ban nyílt meg a Javor 51 nevű egykori atombázis helyén, amelyet a hatvanas években hoztak létre, akkor még légvédelmi táborként. A bázis annyira titkos volt, hogy nem egészen negyed százados fennállása során egyetlen csehszlovák állampolgár sem kereshette fel. 1985-ben, a Barátság nevű hadgyakorlat idején is legfeljebb csak megközelíthették. A bunkerbe csak a szovjet katonai személyzet léphetett be egyszerre maximum négy fős váltásokban. Összesen 170-180 alkalmazott dolgozott itt, akik közvetlenül Moszkva alá tartoztak.

„Mindaz, ami felül látható, álcázásként szolgált. Miután a bunker elkészült, fákat ültettek a tetejére, hogy semmit se láthassanak a kémlelő szemek. Azok a fémdetektorok, amelyek úton-útfélen felbukkannak, a bunker szellőztetését biztosították. Még mindig látható a dízelaggregátor, amely akkor lépett működésbe, ha áramkimaradás miatt nem tudták villamos energiával ellátni a bázist” - magyarázta a cseh rádiónak Václav Vítovec, a cseh Vasfüggöny Alapítvány elnöke. A kíváncsiskodók távoltartására három kerítést állítottak fel, és az őröknek lőparancsot adtak ki. A kerítések egy része még mindig a helyén van. A bunker feletti terület repüléstilalmi zóna volt, a MiG-ek pedig folyamatosan készenlétben álltak, hogy üldözőbe vegyék az esetleges szabálysértőket.

Az 1968 és 1991 között működő bunkerben rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták nukleáris robbanófejeit tárolták. A jelentések szerint a robbanófejeket Tocska (NATO-nevén SS-21), Luna (Frog-7) és R-17, illetve R-300 Elbrusz (Scud) típusú rakétákra szerelték, amelyeket mobil kilövőállásokról lehetett indítani. A rakéták több nyugat-németországi nagyvárost is elértek volna. Az építkezésről 1964-ben döntöttek, csehszlovák-szovjet közös katonai vállalkozásként. A robbanófejek szovjet tulajdonban és kezelésben maradtak.

A legenda szerint Michael Kocáb zenész, aki tagja volt annak a csehszlovák kormánycsapatnak, amely 1991-ben a szovjet csapatok kivonulásáról tárgyalt, nem sokkal később a múzeumban járva felvette az egyik asztalon lévő telefont, amelybe egy oroszul beszélő személy szólalt bele. Lehet, hogy az oroszok még akkor is figyelték a bázist? Talán igen, bár a történetet sosem erősítették meg, így elképzelhető, hogy csak legenda.

A Javor 51-et nem könnyű megközelíteni. A Plzeň-jih-i járásban található Mišov faluban lévő buszmegállótól a látogatóknak két kilométert kell gyalog megtenniük, s bár a múzeumhoz autóval is el lehet jutni, de az út nem aszfaltozott. A múzeum csak szombatonként 13 órától tart nyitva, a túrákra online lehet helyet foglalni. A létesítmény megtekintése körülbelül egy órát vesz igénybe. A környéken természeti látnivalók is vannak, köztük néhány tó, amelyek kitölthetnek egy egész napos túrát.