Az amerikai Biden-kormány hatalomra jutásával új lendületet kapott a globális társasági minimumadó bevezetése: az új adminisztrációnak fél év sem kellett és az OECD égisze alatt tető alá hozta az erről szóló előzetes elvi megállapodást. A párizsi székhelyű gazdasági szervezet július elején tartott virtuális tanácskozásán összesen 132 ország kormánya – Albániától Zambiáig - jelezte, hogy csatlakozik a nemzetközi adóreformügyi együttműködéshez. E nemzetek a világ GDP-jének 90 százalékát képviselik. Az "adóreformot" támogatja a világ húsz legfejlettebb gazdaságát tömörítő G20-ak csoportja is, de beállt a sorba az adóparadicsomként ismert Jersey, Luxemburg, a Brit Virgin-szigetek, vagy épp a Kajmán-szigetek is. Nem kizárt, hogy ezen országok ott akarnak lenni amikor a részletszabályokat megalkotják, s ezért írták alá a közös nyilatkozatot.
Nem található meg a listán az EU egyik adóparadicsomának számító Írország, és a szintén ebbe a kategóriába sorolható Magyarország sem. Itthon a társasági adó felső kulcsa 9 százalékos, ám a kedvezmények miatt a tényleges adóterhelés hat százalékra rúg. Eközben a magyar adószabályok szerint az az ország, amely 10 százalék alatti adóval sújtja a céges jövedelmeket, az adóparadicsomnak tekintendő. Vagyis a magyar kormány saját országát is ebbe a kategóriába sorolta, ám a körön kívül állónak is tekinthető, ha tágabban értelmezzük a céges terheket.
A magyar kormány tagjai többször vehemensnek tűnő kirohanással reagáltak a „Biden-adó” ellen, mondván, minden adóemelés méreg a magyar gazdaság számára. Ezt éppen Orbán Viktor mondta az állami rádióban. A miniszterelnök ugyanis attól tart, hogy ha drágábban termelünk nem fogjuk tudni eladni a termékeinket, ami miatt pedig rosszabbul fogunk élni. Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, ami nemzetközi szinten adóemelést írna elő, és rontaná a magyar versenyképességet - hangsúlyozta. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig kerek-perec kijelentette, hogy „senkinek nincsen joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába”, márpedig a minimumadó ezt jelentené.
A körvonalazódó megállapodás szerint ugyanis a multinacionális cégek esetében 15 százalékban szabnák meg a minimumadó mértéket, amelyet minden cégnek be kell fizetnie a nyereség keletkezésnek országában. Ha ezt a minimumadót az adott ország nem szedi be, akkor a cégeknek a különbözetet odahaza kell megfizetniük, ha viszont az anyaország nem hajlandó erre, akkor a többi leányvállalat országában szedheti be az adóhivatal. Ezzel a szabályozással a kezdeményezők egy káros gyakorlatot szeretnének megszüntetni: azaz a multik ne ott adózzanak, ahol alacsony az adókulcs, hanem abban az országban, ahol a nyereségük képződik. A szabályozás csak azon cégekre vonatkozik, amelyeknek az árbevétele globálisan meghaladja a 750 millió eurót, vagyis a 270 milliárd forintot. Ebből a szempontból több magyar multi is érintett, hisz az OTP, a Mol, a Richter, az állami MVM-csoport, vagy épp a Wizz Air Hungary Zrt. árbevétele is bőven meghaladja ezt a küszöböt. Vagyis ezen cégek jövedelmezősége a jövőben csökkenhet, ám sok függhet a részletszabályoktól. A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint 24–160 milliárd forinttal kell éves szinten több adót fizetniük a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek hazai leányvállalatainak, ha életbe lép a globális minimumadó. Igaz a számítások még 12,5 százalékos adókulcsra készültek, miközben a minimumadó 15 százalék lesz, így a várható bevételnövekedés a PM által becsültnél magasabb lesz.
Miközben a kormány látványosan elutasítja a megállapodást, a háttérben gőzerővel azt számolja, hogy hány Magyarországon is jelenlévő multit érinthet az adóemelés – írta a szabadeuropa.hu. A portál által megszerzett pénzügyminisztériumi háttéranyagból kiderül, hogy a magyar kormány arra törekszik, hogy a minimumadóba beszámítható adók köre minél szélesebb legyen, különös tekintettel a helyi iparűzési adóra. Ugyanis az csak az igazság egyik fele, hogy a magyar társasági adó az egyik legalacsonyabb a világban, de sehol nincs a helyi iparűzési adóhoz hasonló sarc a világban: míg a 9 százalékos társasági adóból évi évi 400- 500 milliárd folyik be, addig az árbevétel 2 százalékára rúgó iparűzési adóból 800-900 milliárd forint. Vagyis, ha az iparűzési adót átváltjuk társasági adóra, akkor a magyar adóteher 28-30 százalékos. A magyar kormány arra fog törekedni, hogy az iparűzési adót is a társasági adó részeként tüntethesse fel, vagy egy gyors adóreformmal átalakítja a iparűzési adót. Sok ideje nincs a magyar kormánynak, ugyanis az OECD menetrendje szerint már idén októberben elfogadhatják a végleges szabályokat, és azokat a 2023-es adóévtől alkalmazni is kellene.
