Szelestey Lajos;
kormány;Brüsszel;Orbán Viktor;
2021-07-24 08:46:31
Szabad szemmel: Minden eddiginél komolyabb nyomás alá helyezheti Brüsszel a magyar kormányt
Orbánék egyre több ügyben állnak hadban az Európai Unióval, de úgy tűnik, vesztes csatát vívnak.
A norvég külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem volt más választásuk, mint hogy elálljanak a Magyarországnak szánt jó 200 millió eurós támogatástól, miután az Orbán-kormány megmakacsolta magát az ügyben, hogy ki ossza el a segítség civileknek szánt részét. Márpedig ez olyan kérdés, tette hozzá Soreide, amiben az összes többi állammal meg tudtak állapodni, így meg kellett húzni a vonalat. Mint mondta, szóba sem került, hogy enyhítsenek az idevágó szigorú előírásokon, csak az a kár, hogy ez esetben a magyar civil szervezetek látják a kárát.
A konzervatív politikus úgy látja, hogy az NGO-k nagyon is rászorulnának a pénzre, mert más forrásaik nemigen vannak jelenleg. Így Osló keresi a módját, miként segíthetne nekik, ám ez egyre nehezebb, mivel Magyarországon erősödik a civil szférára nehezedő kormányzati nyomás. Így országát külön is nyugtalanítja az LMBT-ellenes törvény. Úgy fogalmazott, hogy támadás ér mindent, a civilektől kezdve az alapvető emberi jogokig. És az aggályok hónapról hónapra csak erősödnek.
A portál megjegyzi, hogy Európa egyre nagyobb dilemma elé kerül, mert valahogy finanszírozni kellene a magyar polgárokat szolgáló programokat, de úgy, hogy közben ne érvényesülhessen hazai politikai nyomás. Ez pedig összefügg azzal, hogy Budapest bontja le az alapvető demokratikus normákat. Ily módon azonban erősödik a követelés, hogy az EU vonja meg a szubvenciók egy részét a Fidesztől. A konkrét esetben egyébként már megvolt, hogy melyik szervezet rendelkezik majd a pénz részéről, de azután az Orbán-kabinet visszatáncolt.
„Legfőbb ideje, hogy az unió az eddiginél nagyobb nyomást fejtsen ki Magyarországra és Lengyelországra, mert a jogállamiság megsértése már az unió működését veszélyezteti. Ezt hangsúlyozta az osztrák diplomácia egyik korábbi vezetője, aki jelenleg a Carnegie Europe agytröszt elemzője. Stefan Lehne úgy ítéli meg, hogy Varsóval még inkább súlyosbodik a vita, miután az ország kinyilvánította, hogy számára az a fontosabb, amit a nemzeti jog mond, nem pedig a közösségi jogrend.
A kérdés csak az, hogy a Bizottság ezek után vállalkoziik-e a kemény ütközésre, miután augusztus közepéig adott választási lehetőséget a PiS-nek. Magyarországgal pedig az LMBT-ellenes törvény jelenti a legújabb konfliktusforrást. Lehne szerint pénzzel befolyálni lehetne a két kormányt. Azt viszont jónak nevezte, hogy mindkét lakosság ragaszkodik az uniós tagsághoz. De hát miért is ne, amikor Magyarország a GDP 3 %-ának megfelelő támogatásban részedül Brüsszelből.
Magyarország egyre több ügyben áll kemény csatában Brüsszellel, így a cenzúra, a diszkrimináció és az antiszemitizmus miatt, utóbbi kapcsán igencsak nyomós okok indokolják a szemrehányást. Ezt írja budapesti tapasztalatai alapján a kiküldött tudósító. Merthogy Orbán ma már semmit sem tart egykori jótevőjéről, Sorosról és a nyílt társadalomról. Szabályos kampánnyal járatják le a befektetőt mind a mai napig.
A Fidesz a Soros-kártyát játssza ki és félelmet kelt, mondván, hogy túl sok idegen lesz az országban. A kormányról ugyanakkor köztudott, hogy sorra akaszt tengelyt Brüsszellel és most már egyenesen az a benyomás, mintha arra utazna, hogy hajítsák ki az EU-ból. A többi közt a sajtószabadság, a civilekkel szembeni bánásmód és a bíróságok függetlensége a fő ütközési pont.
Ám a riporter azt hallotta Magyarországon az utca emberétől, hogy a kiválás szóba sem jöhet. Viszont választási győzelem esetén fel van adva a lecke az ellenzéknek, ám úgy tűnik, az még nem vette végig, mit is kellene tennie, miután a hatalom annyi akadályt állított az útjába, hogy már Orbánt kiütni a nyeregből is már szinte lehetetlen. Az alternatív az, hogy a politikus élete végéig a kormányrúdnál marad.
Orbán belebonyolódott a lehallgatási botrányba, ezért előkapja a jól bevált bűnbakot, Sorost. Kovács Zoltán ugyanis azt twittelte szét a világhálón, hogy a vizsgálat nem lehet elfogulatlan, hiszen azt az Amnesty International, illetve a torontói CitizenLab végezte, márpedig mindkettő pénzt kap a milliárdostól. A lap, amely 16 másik orgánummal közösen közreműködött annak kiderítésében, hol mire használták az NSO izraeli cég kémszoftverét, azt írja, hogy egyértelművé vált: az eszközt több helyütt nem csupán újságírók, emberi jogi aktivisták és ellenzékiek, hanem a hatalomhoz közelálló emberek ellen is bevetették.
Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a Magyar Nemzet még tovább megy, mint Kovács: egyenesen azzal vádolja meg a Direkt36-ot, hogy az az amerikai hírszerzésnek dolgozik. Ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a nyilvánosságra került 50 ezres listából hányan lettek ténylegesen áldozatok, de a bevizsgált telefonok több mint 85 %-ánál megtalálták a digitális kémkedés nyomait. Az újság egyúttal idézi, hogy a magyar oknyomozó portál javarészt közadakozásból tartja fenn magát.
Egyben pedig emlékeztet arra, hogy az Anti-Defamation League, az amerikai Rágalmazás-elleni Liga szerint Soros sokszor szolgál eszközül rég lejárt összeesküvési elméletek számára, ideértve, hogy világméretű szervezkedést irányít, illetve hogy bizonyos eseményeket a maga javára manipulál. A legtöbb ilyen teória réges régi antiszemita mítoszokon alapszik.
Mostanában erősen lejjebb vette a hangot Orbán Viktor és több más politikus is, aki tavasszal még verte a tamtamot Brüsszel ellen, mondván, hogy az képtelen beszerezni elég védőoltást, és hogy ez emberéletekbe kerül. Ám időközben az EU úszik a vakcinában. Márciusban a magyar miniszterelnök még azt állította, hogy neki kell lépnie, mert meg kell védenie a lakosságot. Így azután Brüsszel döbbenetére milliószámra vett orosz és kínai oltóanyagot. A bírálatokat azzal intézte el, hogy azok csupán propagandacélokat szolgálnak.
A magyar hatóságok villámgyorsan megadták az engedélyt mind a Szputnyikhoz, mind a Sinopharmhoz, így azután az ország gyorsan az oltási statisztika élére került a kontinensen. Ám mivel közben befutottak a nyugati szerek is, az látszik, hogy ugyanezt az eredményt a magyarok Moszkva és Peking nélkül is simán elérték volna. És kiderült, hogy az orosz készítmény reklámozása mögött nem volt más, mint politikai számítás. Moszkva még most sem kérte az illetékes európai hatóságtól a készítmény engedélyezését.
Ugyanakkor egyáltalán nem állja meg a helyét Orbánnak az az állítása, hogy életet mentett. Ha a magyar halottak számát összevetjük azzal, hogy uniós átlagban hány áldozatot követelt a járvány, az derül ki, hogy a korai oltások egyáltalán nem segítettek. Sokkal inkább a zárlat hatott. Ráadásul mostanra a magyar oltási kampány erősen lelassult, a vakcinák hegyekben állnak. A tartalék hét millió adagok jelent, pont ennyit vett az ország keletről. Azaz nagyon úgy néz ki, hogy utóbbira a világon semmi szükség nem volt.
Az Egyesült Államok ismét arra figyelmeztette Lengyelországot, hogy az ne próbálja meg rátenni a kezét az ország legnagyobb, amerikai kézben lévő hírcsatornájára, mert annak súlyos következményei lesznek. A State Department egyik vezetője egészen pontosan azt közölte, hogy tengerentúli befektetéseket kockáztat Varsó, ha nem hosszabbítja meg a TVN24 sugárzási engedélyét. Jelezte, hogy a kérelem elutasítása tovagyűrűző hatással jár Washingtonban, és hogy ezt lengyel illetékeseknek is elmondta már.
Az érintett tévé igen kritikus a PiS-szel és így a kormány rendszeresen támadja. Most pedig az a terv, hogy a tulajdonos Discoveryt törvénymódosítással kényszerítik érdekeltsége eladására. Ez a törekvés csak felerősödött azóta, hogy Biden került a Fehér Házba. Sőt,Varsó minden lehetséges eszközt bevet célja elérésére.
Kaczynski és Putyin nem barátok, de a dolgok úgy állnak, hogy szövetségesek még nagyon is lehetnek. Erre figyelmeztet Macij Kisilowski, a CEU professora. A változás jeleként említi, hogy egy lengyel magáncég – a kormány áldásával – az MVM-mel közösen építene atomerőművet a kalinyingrádi orosz enklávéban. De hát nagyon úgy néz ki, hogy fordul a PiS politikai szerencséje és így kénytelen, minden berzenkedése ellenére, kénytelen lesz összeállni a Kremllel.
Hiszen Biden győzelmével teljesen elszigetelődött a világban, és az USÁ-val fennálló ellentétekre csak ráerősít a TVN24 körüli vita. Ha Varsó elveszi a televíziót, akkor igen-igen mélyre zuhan a kétoldalú viszony. De nem állnak jobban a kapcsolatok Európán belül sem. Ám a Jog és Igazságosság kénytelen lesz felgyorsítani a tekintélyelvű átalakulást, ha mélyül a szakadék a nyugati partnerekkel. El kell hallgattatni a kemény kérdéseket feltevő újságírókat, illetve rá kell venni a bíróságokat, hogy legyenek keményebbek az ellenzékkel szemben.
Egyébiránt pedig nézeteit tekintve nagyon is egy követ fúj az orosz és a lengyel erős ember. Orbán inkább későn érkező szereplőnek tűnik a keresztény-fundamentalista táborban, aki egyáltalán nem meggyőző, Kaczynski viszont az erősen nacionalista katolikus egyház áldásával már évtizedek óta hirdeti a regresszív államot. Víziója nagyon közel áll ahhoz, amit a Kreml szeretne – oldalán az orosz ortodox egyházzal. Ugyanazokat a kényelmes ellenségeket választják: az LMBT-közösségtől a feninista nőkig.
A lengyel vezetőnek rá kell ébredni, hogy a Nyugat sosem fogadja el elképzelését, mármint hogy az összhangban áll az európai értékekkel. Ezért az EU –nak cselekednie kell, hiszen alapjogok forognak kockán. Más autokraták, így Orbán is, Putyin forgatókönyvéből tanultak. És erős a kísértés Kaczynski számára, hogy ezen az úton haladjon. És ha a liberális Nyugat az eddiginél határozottabban utasítja el a peremállamok tekintélyelvű, intoleráns vonalát, akkor a PiS paranoiás bázisa elfogadhatja, hogy az országnak nincsenek barátai, viszont Oroszország a legkevésbé rossz az ellenfelek közül.
Közeleg az igazság pillanata Lengyelország számára, miután az ország kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét. Így értékeli a helyzetet az Európai Külkapcsolati Tanács nevű kutató intézet varsói irodájának vezetője. Piotr Buras szerint a vita kulcspontot jelent a jogállam és a tekintélyelvűség küzdelmében, és a tét az európai terv maga. Varsó persze úgy állítja be, hogy az ország szuverenitását védi az EU túlhatalmával szemben, de ez teljes képtelenség.
A lengyel fél célja igazából az, hogy az unió ne követelhesse meg a nemzeti bíróságok önállóságát, mármint hogy ne lehessen azokra politikai nyomást gyakorolni. Ha Brüsszel ezt eltűri, akkor azzal az unió megsemmisítésében segédkezik. Hiszen szabad kezet adna a tagállamoknak, hogy azok határozzák meg, milyen elvekre épüljön az igazságszolgáltatásuk. Öngyilkos lépés volna részéről engedni a bíróságok függetlenségének felszámolását.
És már nem elegendő, hogy a Bizottság ultimátumot szabott. Világosan közölnie kell, hogy Varsó mindaddig egyetlen fityinget sem lát az újjáépítési alapból, amíg alkotmányos akadályok teszik lehetetlenné az unió jog alkalmazását. Továbbá igénybe kell venni az új jogállami mechanizmust. Mindez persze nem fog menni a tagállamok nyilvános beleegyezése nélkül. De a pénz nyelvén kell beszélni, mert itt a diplomácia már felsült.
A vita kiéleződése ugyanakkor a hattyúdalt jelentheti Kaczynski számára. Hiszen olvad a parlamenti többsége és sokat segíthet a másik oldalnak Tusk hazatérése. A PiS vezetője az idővel fut versenyt. Szorít a tekintélyelvű csavarokon, nehogy a hatalom kicsússzon a kezéből. Viszont ha mindezt az EU finanszírozná, ahogy azt Magyarország esetében teszi, az az európai gondolat megsemmisítésével érne fel. Brüsszelnek erős jelzést kell küldenie, hogy nem tűri el a jogállam felszámolását.
A lengyel Szenátus jóváhagyta kártérítési törvényjavaslat módosítását, így tovább éleződik az ország vitája Izraellel, illetve zsidó szervezetekkel. Utóbbiak azt mondják, hogy a kérdés újraszabályozásával Varsó lehetetlenné akarja tenni a jóvátételt a holokauszt, illetve a kommunizmus idején elvett javak után. Az izraeli külügyminiszter egyenesen kijelentette, hogy a jogszabály súlyos károkat fog okozni a kétoldalú kapcsolatokban.
A lengyel kormány azt állítja, hogy a csalásoknak és más visszaéléseknek próbálja csak elejét venni, amikor korlátozza az igények benyújtásának idejét. A jelentés ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Európán belül csupán Lengyelország nem ajánlott fel fizetséget az állam által elvett a vagyonokért. Csupán zsinagógákért és más zsidó közösségi tulajdonokért adott kompenzációt, illetve ahol lehetséges volt, visszaszolgáltatta azokat, de általában rettenetes állapotban.
A szlovén kormányfő azzal vádolta meg az ország uniós biztosát, hogy az hazudott, mert az országban semmi baj sincs a demokráciával. Lenarcsics ugyanis egyetértett a héten közzétett bizottsági értékeléssel, miszerint súlyos gondok vannak Szlovéniában a jogállammal, a többi közt a sajtó szabadsága és sokszínűsége kapcsán. Erre mondta az Jansa, hogy a politikus az ország érdekei ellen cselekszik, de csak pereljen nyugodtan, mert a hatalom majd a bíróság előtt bizonyítja igazát. Egyébként pedig az EU kettős mércével mér, mert a nyugati tagok esetében sokkal elnézőbb.
Lenarcsics erre úgy reagált, hogy az országnak azok ártanak, akik aláássák a jogállamot és a média függetlenségét, és nem azok, akik az ilyen bajokra figyelmeztetnek. A jelentés megemlíti, hogy Jansát mind inkább azzal vádolják: a keményvonalas Orbán Viktorhoz hasonlóan ő is egyre tekintélyelvűbb vonalat visz.