Tervei szerint a jogszabály a kneszet téli ülésszakára elkészül és beterjeszthetővé válik, amennyiben a törvényhozás jóváhagyja, a következő választáson már hatályba is lép. Szá’ár ugyan hangsúlyozta, hogy egyeztetett a kérdésben Naftali Bennett miniszterelnökkel, bejelentése mégis megosztja a sokszínű, a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő kormánykoalíciót, amelynek egyetlen összetartó ereje Benjamin Netanjahu távol tartása a hatalomtól. Ezzel párhuzamosan egy olyan jogszabályt is tervez, amely a mindenkori miniszterelnök hivatali idejét két mandátumra korlátozná.
Szá’ár 2020 decemberében lépett ki a Netanjahu vezette Likudból miután a párt elnökválasztásán alulmaradt az akkori miniszterelnök – pártelnökkel szemben. Ezt követően hozta létre az Új Remény jobbközép pártot, amely 6 mandátumot szerzett a tavaszi választáson és csatlakozott a Netanjahu ellenes koalícióhoz.
Szá'ár javaslata koalíciós feszültséget eredményezett. A Naftali Bennet miniszterelnök vezette Jamina párt egyik prominens képviselője, Ajelet Saked belügyminiszer szombaton jelezte, ellenzi Szá’ár törvényjavaslatát. A Times of Israel beszámolója szerint a párt több képviselője amiatt nyugtalankodik, hogy mivel mindenki számára egyértelmű, hogy a tervezet Netanjahut célozza, komoly ellenérzéseket fog szülni a jobboldali választók táborában. Saked a 12-es tévé csatornának nyilatkozva emlékeztetett, ő már azt is ellenezte, hogy e két törvény kidolgozása belekerüljön a koalíciós szerződésbe. Bennett egyelőre nem szólalt meg a kérdésben, de a 13-as csatorna úgy tudja, ő támogatja Szá’ár törvényjavaslatát a pártján belüli megosztottság ellenére.
A Likud személyes bosszút és diktatúrát emleget, és azt sulykolja, amitől a Jamina politikusai leginkább tartanak: hogy ezt a jogszabályt az Izraelben csak Bibiként nevezett volt kormányfő személyére szabták. Ebben igaza van a Likudnak, hiszen, amint Szá'ár is hangsúlyozza – a hatályos izraeli törvények szerint vád alatt lévő személy nem lehet miniszter, a választott polgármestereknek is le kell mondaniuk azonnal, ám miniszterelnökre mindez nem vonatkozik. Izraelben Netanjahu az egyetlen olyan vezető politikus, aki ellen büntetőeljárás folyik, vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt.
De nem csak a politikai életben forrnak az indulatok, a telepek kérdése változatlanul az izraeli-palesztin szembenállás központi, orvoslásra váró kérdése maradt. Pénteken este könnygázzal oszlatták fel az izraeli rendfenntartók a Kelet-Jeruzsálemben és több ciszjordániai városban tüntető palesztinok erőszakba torkolló demonstrációját, közölte az AFP hírügynökség. A Vörös Félhold adatai szerint az összecsapásokban mintegy 150 személy sérült meg. A forrongások Ciszjordániában, a nabluszi kormányzóságbeli Beitel településről terjedtek át több városra. Május elején itt állították fel az Eviatar nevű új, illegális telepesfalut.
Azóta gyakoriak a zavargások, de június végén az új kormánykoalíció kompromisszumra jutott a ciszjordániai telepestanáccsal. A megállapodás szerint az izraeli telepesek elköltöznek, de az épületeket nem bontják le, míg a hatóságok felül nem vizsgálják a terület jogi helyzetét, és ha nem palesztin magántulajdon, akkor legalizálják Eviatart. Addig is a hadsereg ideiglenesen katonai célokra átveszi a telepet. Beitel polgármestere hétvégén is jelezte, a zavargások mindaddig folytatódni fognak, míg a telepesek el nem hagyják a palesztin területet.
Ciszjordánia-szerte mintegy 470 ezer izraeli él a nemzetközi közösség által illegálisnak tekintett telepeken, olyan területen, amelyek az 1967-es háború nyomán került izraeli fennhatóság alá.
