A világ és Európa közvéleménye igen megosztott a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele kérdésben, az oltásellenesség is mindenhol jelen van, mégha különböző mértékben is. Európa és az Európai Unió keleti felében, az egykori vasfüggöny mögötti országokban magasabb a vakcinák elutasítottsága, mint a nyugati térfélen. Magyarország is sokáig európai éllovas volt a vakcináció tekintetében, de immár idehaza is kimerülni látszik a lendület, a járvány negyedik hullámának nyilvánvaló veszélye ellenére ma már alig-alig akad önkéntes jelentkező a védőoltásra. Orbán Viktor miniszterelnök június 16-án jelentette be, hogy az egészségügyben dolgozók számára Magyarországon is kötelezővé teszik a védőoltást. Múlt héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vetette fel, hogy az lenne a legjobb, ha bizonyos területeken dolgozók számára kötelezővé válna a vakcina felvétele. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte a kormányinfón, a kormány is vizsgálja annak lehetőségét, hogy „bizonyos területeken” kötelezővé tegyék a védőoltást.
Hasonló gondolatok felmerültek Szerbiában is. Déli szomszédunk a vakcináció kezdetén ugyancsak élen járt a beadott oltások tekintetében, mára viszont ugyanaz a helyzet alakult ki, mint Magyarországon. Azok, akik kérték a vakcinát, már megkapták, akik meg ellenzik, azok számára minden kormányzati ösztönző kevés, legfeljebb a korlátozások tudják rávenni őket. Mirsad Derlek, a szerb egészségügyi államtitkármúlt kedden arról beszélt, hogy ő maga bevezetné minden polgár számára a kötelező vakcinációt, mert úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a védőoltás elodázásával megjelenik egy olyan újabb vírusvariáns, amely ellenálló lesz a védőoltásokkal szemben. Mint mondta, míg kezdetben úgy nézett ki, hogy 60 százalékos átoltottsági szint is elegendő a kollektív immunitáshoz, mára bizonyossá vált, hogy ehhez minimum 80 százalék szükséges.
A vakcinák kötelezővé tétele nyilván emberi jogi problémákat vet fel, a kormányzatok ezért is tartózkodnak az egyre inkább elengedhetetlennek tűnő lépéstől. Idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága egy cseh ügyben azonban úgy döntött, hogy a védőoltások kötelezővé tétele nem sérti az emberi jogokat, sőt, szükségesnek tekinthető egy demokratikus társadalomban.
Az Európai Unióban több ország rendelt el kötelezettséget e téren, egyelőre azonban csak bizonyos kategóriákra és szektorokra.
Elsőként talán a vírus első hulláma által leginkább sújtott Olaszország tette kötelezővé - május 25-től - a védőoltást az egészségügyben és az idősgondozásban dolgozók számára. Rómának viszonylag könnyű dolga volt, mert egy év eleji IPSOS felmérés azt mutatta, hogy az olaszok és spanyolok többsége nem ellenzi a kötelező Covid elleni oltást, míg a francia és német lakosság többsége igen. A madridi kormány is a rómaihoz hasonló döntést hozott még tavasszal, ugyanígy döntött a görög kormányzat is. Angela Merkel kancellár és kormánya ellenzi azt, Emmanuel Macron francia államfő viszont július 21-től kötelezővé tette az egészségügyi dolgozók oltását és a védettségi igazolványt is a közösségi terek, szórakozóhelyek és az 50 fő fölötti rendezvények látogatásához. A szabályozást csak most hétvégén hagyta jóvá a törvényhozás, és komoly demonstrációkat szült. Hozzátesszük, Németországban bár nagy az ellenállás a kötelező oltásokkal szemben, a többség vakcinapárti, a német oltási kampány töretlenül halad előre.
Olaszország múlt csütörtökön lépett tovább, Mario Draghi kormánya úgy döntött, augusztus 6-tól csak beoltottak, az úgynevezett green pass, azaz zöld kártya birtokában léphetnek be éttermekbe, múzeumokba, színházakba, edzőtermekbe, uszodákba és egyéb zárt terekbe. Nem teszik kötelezővé mindenki számára az oltást, de azt remélik, hogy a korlátozó intézkedés az oltási hajlandóság emelkedését fogja eredményezni.
A kormányfő azzal indokolta döntését, hogy bár Olaszország az új fertőzések tekintetében viszonylag jobban áll, mint sok más európai ország, ám ha nem reagál időben, akkor ugyanoda jut, mint Franciaország, Anglia vagy Spanyolország. Olaszországban a munkáltatók zöme a munkavállalók számára is kötelezővé tenné a védőoltást, nagy a nyomás a tanügyi dolgozók vakcinációjának kötelezővé tétele miatt is, ám e kérdések kapcsán egyelőre nincs politikai döntés, annál inkább politikai szembenállás és vita.
Részleges, egészségügyi dolgozókra és pedagógusokra kiterjedő kötelező oltást rendelt el Lettország is. Az
Egyesült Királyságban június 16-án jelentették be, hogy az öregotthonok minden dolgozója számára kötelező a vakcina októbertől. Angliában szeptembertől a green pass is kötelezővé válik a szórakozóhelyek látogatásához.
Csehországban a 12 év fölötti diákok számára kötelező a védőoltás felvétele a szeptember elsejei iskolakezdéshez.
Ausztráliában csak az öregekkel dolgozók, Kanadában csak egyes, a nagyközönséggel érintkező közalkalmazottak számára kötelezik a védőoltást.
Vlagyimir Putyin elnök nem híve a kötelező oltásnak. Ám mivel Oroszország igencsak döcög a lakosság immunizációja, -nem egészen 15 százalék kapta meg mindkét oltást – azt sem akadályozza, hogy regionális szinten ilyen irányú intézkedést hozzanak. Moszkva főpolgármestere június 16-án rendelte el a közintézményekben és a szolgáltatási szektorban dolgozók kötelező oltását, amit augusztus 15-ig be is kell fejezni. Hasonló intézkedést hozott Szentpétervár is. A szórakozóhelyek és vendéglátóipari egységek látogatását is megpróbálták védettségi igazolványhoz kötni, de a magas vakcinaellenesség miatt, az ágazat bedőlésének elkerülése végett, Szergej Szobjanyin városvezető kénytelen volt eltekinteni ettől.
Kazahsztán az orosz mintát követi, július elsején rendelték el a szolgáltatásokban dolgozók kötelező vakcinációját azok számára, akik 20 főnél több emberrel találkozhatnak. A The Economist hétvégi összefoglalója szerint Kazahsztánt azóta elárasztották a hamis vakcinaútlevelek és Covid tesztek, az egészségügy ugyanis eleve a korrupció uralta ország egyik legkorruptabb ágazata.
