Az UNESCO-ra vártak a helyiek, eldőlhet végre Verespatak sorosa
A román állam szerződést kötött a Roșia Montană Gold Corporation nevű vállalattal a Verespatak környéki aranytartalmú kőzetek bányászatára, amire '99-ben el is nyerték a koncessziót. A cég tervei szerint cianidos eljárással 17 év alatt 350 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt bányászott volna a környéken. A termelést elkezdték, de az országos és nemzetközi tiltakozások miatt a bányászati engedélyt visszavonták, ugyanis az visszafordíthatatlan kulturális károkat okozna, ugyanis elbányászták volna az egyedülálló római kori aranybányákat. Ráadásul egy 2000-es évek elején történt baleset rámutatott, hogy mekkora katasztrófával járhat a cianidos aranybányászat: akkor egy nagybányai üzem zagytározó gátja szakadt át és bekövetkezett Európában legnagyobb cián és nehézfém szennyezése, kiirtva a Tisza teljes halállományát. A verespatakiak évek óta harcoltak azért, hogy a környék elnyerje végre az UNESCO kulturális és természeti védettségét. A bányavállalat hatalmas kártérítést követel az államtól és, bár a világörökségi védettséget 2021 július 27-én elnyerte Verespatak, a bizonytalanság biztosan marad még egy ideig.
