A várakozásoknak megfelelően kamatot emelt ma Magyra Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a mai kamatdöntő ülésén. A piac egyértelműen kamatemelést várt, hisz az 5,3 százalékos infláció miatt nem is tehet mást a jegybank, a várakozások 0,15 és a 0,3 százalékos emelés között ingadoztak. A jegybank döntéshozók galamblelküket félretéve nem vacakoltak a kamatelmés elaprózásával, júniusi üléshez hasonlóan újabb 0,3 százalékot emeltek – vagyis bő egy hónapon belül a két emelés következtében 0,6 százalékról 1,2 százalékra nőtt a jegybanki alapkamat. Borítékolható, hogy az újabb kamatemelés lecsorog a piaci hitelkamatokba – vagyis drágább lesz a hitelfelvétel, illetve a változó kamatozású hitelek törlesztése. Elvileg a betéti kamatoknak is nőniük kellene, de erre az nem érdemes nagy tétekben fogadásokat kötni.
Matolcsy György az MNB elnöke egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a jegybank kamatemelési ciklusa mindaddig tart, míg idehaza az infláció, illetve az inflációs várakozások nem mérséklődnek. Ennek egyelőre nyoma sincs így a jegybanki kamatemelés ebben az értelemben nem meglepő.
A nagyobb kamatelmésre a forint erősödéssel reagált, a döntés előtt egy euró 361,5 forint volt, a döntés közzététele után 359,4 forint alá esett az euróárfolyam. A forint további sorsa nagymértékben függ az MNB délutáni sajtótájékoztatójától, de más középtávon más a monetáris politikán kívüli események is befolyásolják a forint árfolyamát.
Ilyen például a kormány állandósult és egyre elmérgesedő vitája az Európai Bizottsággal, amelynek eredménye a magyar helyreállítási támogatások de facto felfüggesztése. Az országba áramló euró milliárdok önmagában erősítenék a forintot, ám erre most hónapokat kell várni, folyamatos vita Brüsszellel viszont folyamatosan erodálja magyar fizetőeszközbe vetett piaci bizalmat.
