Ebben az évben súlyos időjárási katasztrófák okoztak gondot: a világ egyik felén extrém hőhullámok, a másikon pusztító áradások. Gondoljunk csak a csehországi tornádókra, a németországi heves esőzések okozta árvízre, a Londont elöntő villámárvízre, az amerikai és az orosz erdőtüzekre - és ez a tragikus lista csak folyamatosan bővül.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kutatói, a következő két hétben elkészítik a világ 195 kormánya képviselőinek a legátfogóbb klímajelentést 2013 óta, amelyben beszámolnak arról, mire jutottak a globális felmelegedést vizsgálva – számol be róla a BBC. Ebben várhatóan a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás kapcsolatának jobb megértésével, a globális felmelegedés mértékével, okaival, hatásaival és a megoldási lehetőségekkel foglalkoznak majd. A 40 oldalas jelentéssel fel akarják nyitni a világ vezetőinek a szemét, akik novemberben ülnek össze Glasgow-ban, hogy a klímaválság kezeléséről tárgyaljanak.
Az IPCC-t 1988-ban alapították, és az egyik feladata, hogy hat-hét évenként tájékoztassa a kormányokat a tudományos felmérések eredményeiről, a hatásokról, és a klímaváltozás megállításának potenciális leküzdési módjairól. A jelenlegi problémák egyike, hogy megerősödtek azok a hangok, amelyek megkérdőjelezik az emberek szerepét a változásokban, miközben az elmúlt évek jelentései egyre növekvő számú bizonyíték alapján állították ezt.
A 2013-as felmérésük határozottan állította, hogy 1950 óta az emberiségnek „domináns szerepe” van a felmelegedésben. Ez a dokumentum volt az alapja a 2015-ös Párizsi Klímaegyezménynek, de speciális területekről a hat-hét éves periódusokon belül is adtak ki vizsgálati eredményeket.
2018-ban egy ilyen részjelentésben arra figyelmezettek, hogy ha nem sikerül tartani az 1,5 fokos felmelegedési maximumcélt, klímakatasztrófa fenyeget. Ennek hatására indultak el az ifjúsági klímamozgalmak szerte a világon. (Fridays for Future (FFF) - A péntek a jövőért 2018-ban kezdődött, amikor a svéd tinédzser, Greta Thunberg tüntetéssorozatot rendezett a svéd parlament előtt. Idővel mások is csatlakoztak, és a tiltakozások rendszeressé váltak, néhány meneten több százezer embert gyűlt össze.)
„A másfélfokos jelentés nagyon hatásos eszköze volt annak, hogy a cselekvés felé irányítsa a fiatalok erőfeszítéseit” – mondta Ko Barrett, az IPCC elnökhelyettese, az amerikai óceán- és légkörkutatóközpont igazgatója. A szervezet arra számít, hogy az augusztus 9-én közreadandó jelentésük hasonlóan nagy hatással bír majd.
Az IPCC felmérő munkája három különböző területre koncentrálódik: a fizikai tudományos kutatások, a hatások tanulmányozása, és a káros hatások csökkentésének lehetőségei. Utóbbi kettőről szóló tanulmány a jövő év elejére készül el, csakúgy, mint az összegző jelentés. A felmérésen 200 tudós dolgozott, az elmúlt négy évben átnézték az ellenőrzött tanulmányokat, valamint a hozzájuk fűzött mintegy 7 500 kommentet, amit a témában kutató tudósok és kormányok tettek.
A korábbi jelentésekhez hasonlóan várhatóan a következő is az emberek felelősségét fogja vizsgálni. Ezt a 2013-as jelentés „extrém valószínűségűnek” nevezte, de most már az emberi tevékenység szerepét több kormány megkérdőjelezi. Az új témák között a Glasgow-i tanácskozáson ott lesznek azok az időjárási jelenségek, amelyek bár kis valószínűséggel következnek be az adott helyeken, de nagy a hatásuk. Ilyenek a szárazságok, a viharok, az áradások. Több kormány is arra kérte az IPCC-t, hogy vizsgálja ezeket a rendkívüli károkat okozó eseményeket, mert sokkal több információra van szükségük a veszélyre való felkészüléshez, a lehetőségek szerinti megakadályozáshoz.
