Évről-évre egyre több titkosított beszerzést hagynak jóvá a parlamenti szakbizottságokban

Közpénzből, közbeszerzés nélkül.

Kiemelkedően sok, legkevesebb 28 esetben kért és kapott az Orbán-kormány közbeszerzés alóli mentesítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a parlament nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi és rendészeti bizottságától 2018-ban, akkor, amikor a Pegasus-botrány megfigyelései is történhettek – derül ki lapunk kutatásából. Azt követően néztük át a két testület 2010 óta eddig megtartott összesen 445 ülésének napirendjét, hogy a Pegasus-ügy kirobbanása után a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai is jelezték, minden olyan ügyet, amelyben kérték a közbeszerzés alóli mentesítést, átvizsgálnak.

2010 óta összesen legalább 176 ilyen eset volt. Ez a szám a nyilvánosan hozzáférhető napirendek alapján jött ki, ez nem zárja ki azt, hogy zárt üléseken is döntöttek mentesítésről, de ezek jegyzőkönyvei egyáltalán nem hozzáférhetők. Néhány esetben - jellemzően 2010 és 2014 között - nem tüntették fel egyértelműen, hogy egy-egy kérelmet nyílt, vagy zárt ülés keretében tárgyaltak-e, ez is okozhat esetleg eltérést a közölt és a tényleges számok között, de a nagyságrend és a tendencia így is világos.

Jellemzően Pintér Sándor belügyminiszter indítványozza a közbeszerzési eljárás alóli mentesítést, ilyenkor az esetek túlnyomó többségében a beszerzés titkosítását is kéri nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Ezt a két testület kormánypárti többsége automatikusan jóvá is szokta hagyni, innentől kezdve a nyilvánosság semmilyen formában nem értesülhet arról, hogy milyen célra, mennyi pénzből, mit is vesznek.

Talán azért, mert utóbbinak ellenzéki vezetője van. A jegyzőkönyvek még egy tendenciát jeleznek: ahogy haladunk előre az időben 2010 óta, úgy szaporodnak a részben, vagy teljesen zárttá tett ülések mindkét bizottság esetében, a nyilvánossághoz egyre kevesebb információ jut el a két testület munkájáról. A határzár építéséhez kapcsolódóan egyébként többször is közbeszerzés alóli mentesüléssel történtek a beszerzések, amelyeket a honvédelmi és rendészeti bizottság engedélyezett.

Megkerestük a Belügyminisztériumot, hogy mi az oka a titkosított beszerzések emelkedő számának, és mekkora összeget költöttek ezekre, ám egyelőre nem kaptunk választ.

- Pedig a mindennapi életünket, a demokratikus intézményrendszer működését alapjaiban érintő ügyekről van szó – állítja Varga-Damm Andrea, aki 2019-ben és 2020-ban volt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke. - A Pegasus szoftvernél valószínűleg sokkal kiterjedtebb megfigyelési rendszert vásárolt a kormány az elmúlt időszakban az Eucharisztikus Világkongresszus megrendezésére hivatkozva – mondta a Népszavának a független (volt jobbikos) képviselő. Ebben az időszakban a Belügyminisztérium, vagy a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetje számos esetben terjesztett be közbeszerzés alóli mentesítési kérelmet, „olyan informatikai rendszerekét, amelyek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a megfigyeléseket”, több esetben is az Eucharisztikus Kongresszus védelmére hivatkozva.

A bizottságban ülő képviselők ráadásul ezekben az esetekben alig rendelkeznek információval magáról a beszerezni kívánt informatikai rendszerről, éppen a titkosítás miatt. A számukra készült előterjesztések csak rébuszokat tartalmaznak, például arról, hogy a kormány „magasabb szintű informatikai rendszerrel kívánja megtámogatni a kormányzati informatikai gerinchálózatot”, a leírás is csak annyit tartalmaz, hogy ez a rendszer mikor, mennyi pénzből készülhet el és mit tudhat majd.