A művészeti igazgatót, Kováts Péter hegedűművészt arról kérdeztük, mi Auer Lipót jelentősége, miért róla nevezték el a 2015-ben indított eseménysorozatot. „Auer Lipót (1845–1930) korának nagy hatású személyisége volt, nem csak hegedűsként, karmesterként, hanem tanárként is jelentős volt tevékenysége. Bejáratos volt uralkodókhoz, barátai voltak híres zeneszerzők. Csajkovszkij, Glazunov neki ajánlották hegedűversenyüket, ő mutatta be darabjaikat. Mindenképpen megérdemli a kiemelt figyelmet, azt, hogy emlékezzünk rá.
Hogy ez itt Veszprémben, egy róla elnevezett fesztivállal történik, azért van, mert itt született, itt kezdte hegedűtanulmányait, de az akkori szokások szerint – gondoljunk csak Lisztre – már tizenéves korában nemzetközi koncertkörútra indult, miközben a legjobb iskolákban fejlesztette tudását. 22 éves volt, amikor felkereste a szentpétervári konzervatórium igazgatója, és meghívta a hegedűprofesszornak. Az ajánlat három évre szólt, de végül ötven év lett belőle. A világ leghíresebb művészei dolgoztak ott. Akkoriban Szentpétervár, a cári udvar, a kulturális élet központja volt, nem a világ végére száműzte magát, aki elfogadott egy állást a városban. Így hát Auer lett az orosz hegedűiskola megalapítója, de pont azt szeretnénk elmondani a világnak, hogy ő magyar és veszprémi születésű” – mesélte Kovács Péter hegedűművész.
Auer Lipót iskolájából a XX. század leghíresebb hegedűsei kerültek ki, Jasha Heifetz, Nathan Milstein, Mischa Elman, Efrem Zimbalist, de még hosszú a névsor. „Ha egy huszonéves hegedűs jön ma Oroszországból, valahol az ő játékában is ott vannak az aueri hagyományok, de annak a tanárnak a személyisége, aki valójában tanította és persze a sajátja meghatározóbb.
Az Auer nevével fémjelzett első fesztivál 2015-ben volt Veszprémben, kezdetben speciálisan a hegedű köré szerveztük a programokat, de néhány éve úgy éreztük, ha hosszabb távon gondolkodunk, nyitnunk kell. Alapvetően maradtunk klasszikus zenei fesztivál, de kitekintünk más zenei műfajok felé is, ez az idei kínálatban is felfedezhető” – magyarázta a művészeti igazgató.
A nyitónap a 140 évvel ezelőtt született Bartók Bélára emlékezve két Bartók-tematikájú hangversenyt is tartogat. Délután a veszprémi székhelyű, többszörös versenygyőztes Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar előadásában hallhatunk Bartók gyermekek számára komponált darabjaiból, majd egy kuriózumot, a Bartók Béla és Ady Endre műveinek hatására született táncelőadást láthatunk a Forte Társulattal, a Mendelssohn Kamarazenekar és a Lukács Miklós Cimbiózis Trió közreműködésével. A kamarazene műfajában meghallgathatjuk majd a Fülei Balázs, Kováts Péter és Varga István alkotta Auer Trió, valamint a fiatal zeneakadémistákból alakult Korossy Kvartett játékát. A „Modern reneszánsz” címet viselő, Oláh Kálmán saját műveit bemutató koncerten az Oláh Kálmán Kvartettel közösen a házigazda Mendelssohn Kamarazenekar is fellép. Oláh zongorista, zeneszerző, hangszerelő és tanár, a kortárs magyar dzsessz kiemelkedő alakja, aki művészetében ötvözi a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit.
Szórakoztató különlegességnek ígérkezik a norvég Barokksolistene koncertje, az együttes virtuóz énekes és hangszeres zenével fogja feleleveníteni a XVII. századi angol sörözők hangulatát. Auer Lipótról lévén szó, révén a rivaldafényből természetesen nem került ki a hegedű, Baráti Kristóf és Würtz Klára zongorajátékát szonátaestjükön hallhatjuk. A fesztivál záróeseményén a Mendelssohn Kamarazenekar közreműködésével az improvizációival fűszerezett, különleges összeállítású koncertjeiről ismert Gilles Apap áll színpadra Veszprémben, akit Yehudi Menuhin a „XXI. század igazi hegedűsének” nevezett.
