A nélkülözők nem nyaralnak

Hazánk az egyike annak a 16 európai uniós országnak, ahol a gazdagok és a szegények közötti különbség egyre nő a nyári pihenéshez való hozzáférés terén.

Magyarországon 750 ezer alacsony jövedelmű ember nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen. Hazánk az egyike annak a 16 európai uniós országnak, ahol a gazdagok és a szegények közötti különbség egyre nő a nyári pihenéshez való hozzáférés terén, állapítja meg az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) friss felmérése.

Európában 35 millió ember nem tud elmenni nyári szabadságra, mert csak a szegénységi szint fenntartásához elegendő jövedelemmel rendelkezik. Bár az elmúlt évtizedben egyre több európai engedhette meg magának a nyaralást, az alacsony jövedelmű családok többsége kimaradt ebből.

A felmérés szerint összességében az uniós polgárok 28 százaléka nem keres annyit, hogy egy hétre elutazhasson otthonról. Az arány 59,5 százalékra emelkedik azok körében, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb, vagyis a mediánbér 60 százaléka alatt van. A legrosszabb a helyzet Görögországban, ahol a szegénységi szinten élők majdnem 90 százaléka kimarad a nyaralásból. A sorban ezután Románia (86,8 százalék), Horvátország (84,7 százalék), Ciprus (79,2 százalék) és Szlovákia (76,1 százalék) következik.

Sok európai, akinek a keresete nem éri el a mediánbér 60 százalékát, munkanélküli vagy nyugdíjas. De ebbe a csoportba tartoznak az alacsonyan fizetett munkavállalók milliói is, különösen azok, akik minimálbért kapnak. 16 EU-tagállamban a minimálbér a szegénységi küszöb eléréséhez sem elég. Az Európai Bizottság szerint a kontinens 22 millió munkavállalója keres a mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebbet.

Az Eurostat adatainak elemzéséből kiderül, hogy az elmúlt évtizedben 16 uniós tagországban nőtt a szakadék a szegénységi küszöb alatti és feletti jövedelemmel rendelkezők között. Romániában például a szegénység kockázatának kitett emberek 86,8 százaléka nem engedhette meg magának a nyaralást, szemben a magasabb jövedelemmel rendelkezők 46,7 százalékával. Ez a 40,1 százalékpontos különbség 2010 óta 17,1 százalékponttal nőtt. Romániát követően sorrendben Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában és Magyarországon mélyült leginkább a szakadék a két tábor között.

– nyilatkozta Esther Lynch, az ESZSZ főtitkárhelyettese.

Mint a szövetség sajtóközleménye hangsúlyozza, az európai minimálbér megteremtéséről rendelkező jogszabályba be kell építeni egy "tisztességes küszöbértéket”, amely biztosítaná, hogy a törvényes minimálbér soha ne legyen kevesebb, mint a mediánbér 60 és a tagállami átlagbér 50 százaléka. Az EUSZSZ kalkulációi szerint ez 24 millió ember számára hozna fizetésemelést.

Az Európai Bizottság tavaly októberben tette le az asztalra jogszabályi javaslatát az európai minimálbérről. Az EU nem kíván Európa-szerte egységes minimálbért bevezetni, csak világos és stabil kritériumokat meghatározni a mindenütt tisztességes megélhetést biztosító minimálbér megállapításához. Az előterjesztésről jelenleg az Európai Parlament és a tagállamok illetékes fórumai tárgyalnak.