Egy hajózási cégnek elsősorban hajóznia kell, indokolta tavaly nyáron lapunknak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, miért fogadta el a többségi tulajdonos turisztikai ügynökség a részvényes önkormányzatok ellenkezése ellenére a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) reorganizációs tervét, mely valójában a hajózási cég ingatlanjainak privatizációját jelentette. A kempingek, a szálloda, s kikötők közül a csopaki azóta gazdára is talált – másik három a helyi önkormányzatoknál landolt –, a vitorláskikötők bérbe adása viszont léket kapott, s egyelőre fiókba került a terv. Így is elhárult minden zavaró tényező a balatoni hajózás felfuttatása elől, melyhez konkrét lépésként Guller Zoltán három-négy modern komp forgalomba állítást, két új, Fonyód és Badacsony között járó katamarán vásárlását, a meglévő hajók, illetve a szántódi és a tihanyi rév felújítását jelölte meg, illetve célként arról beszélt, hogy minden településről el lehessen érni hajóval a szemközt lévőt.
Kíváncsiak voltunk rá, egy év alatt mi valósult meg a tervekből, melyeket az MTÜ által befizetett 6,5 milliárdos tőkeemelésből, illetve további 3,5 milliárdból tervezte finanszírozni a cég. Az új célok elérésének új vezérigazgatóval vágott neki a Bahart: december közepén a cég online közgyűlése Veigl Gábort nevezte ki a posztra, miután a korábbi vezető, Kollár József novemberben – hivatalosan közös megegyezéssel – távozott a hajózási társaság éléről. Veigl Gábor kinevezésekor már kiírták a nyílt, európai közbeszerzési pályázatot a két-két 45 méteres komp és 35 méteres katamarán beszerzésére. A tenderre végül – januárban – egyetlen érvényes ajánlat érkezett: a szlovákiai SAM Shipbuilding and Machinery 15,9 millió euróért, azaz cirka 5,7 milliárd forintért tervezi meg és gyártja le a hajókat, ezenkívül beszerzi a szükséges engedélyeket hozzájuk, s le is szállítja a Balatonra az új járműveket. A két komp Szántód és Tihany között, míg a katamaránok Fonyód és Badacsony, illetve Siófok és Balatonfüred között járnak majd. A Bahart 2022-ben tervezi forgalomba állítani az új hajókat, ám kérdésünkre, hogyan áll jelenleg a gyártásuk, s tartható-e az eredeti határidő csak két korábbi, egy februári és egy júniusi sajtóközleményt küldött a cég, melyekben történelmi fejlesztésnek aposztrofálja a beszerzéseket, ám ezen kívül minden konkrétumot nélkülöznek.
Mint ahogyan a régi hajók felújításával kapcsolatos kérdéseinkre is csak korábbi sajtóanyagokat kaptunk válaszul. Ezekből kiderült, hogy a társaság 200 millió forintot fordított korszerűsítésre: a cég zászlóshajójának számító Szent Miklós hajóba új motorok kerültek, megújult a belső utastere és a nyitott felső fedélzet is. A 130 éves Helka belső terének padlózata műgyanta burkolatot, a bútorzat pedig friss kárpitborítást kapott az ugyanennyi idős Kelén motoroson a felső fedélzet borítását cserélték ki műgyantára, s felújították a mellékhelyiségeit. Újraburkolták a Fonyód motoroson a belső és a hátsó fedélzetet, s székeket szereltek fel a padok helyére, a Lelle motoroson a terem padlószőnyegét cserélték ki, a hátsó fedélzet szintén műgyanta burkolatot kapott, s itt is székeket szereltek fel. A legtöbb utast szállító Badacsony és Füred katamaránok büféit és belső tereit újította fel a cég, emellett szinte valamennyi hajó ablakára hőálló fólia került. A cég emellett megemlítette, a következőévekben számos kikötő felújítása is elkezdődik, ám erről konkrétumokat nem árult el.