Évente átlagosan 90 ezer gyermek születik Magyarországon, de a szülők többsége egyelőre nem tartja fontosnak a köldökzsinórból származó őssejtek megőrzését – legalábbis erre lehet következtetni a magyar őssejtbankok adataiból. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának szakemberei, Karácsony Ilona Hajnalka adjunktus, Máthé-Póhr Kitti szakoktató, illetve egy fővárosi kórház szülésznője, Kőhegyi Rebeka arra keresték a választ, mi lehet ennek az oka.
Az általuk megkérdezett 200 várandós nő 94,5 százaléka hallott már a köldökzsinór őssejtlevételről, 16,5 százalékuk pedig élt a lehetőséggel. Azt is megkérdezték, kitől kaptak felvilágosítást a kismamák az őssejtek tárolásának lehetőségeiről: 47,5 százalékuk a médián keresztül tájékozódott, 7,5 százalék rokontól vagy ismerőstől, 18,5 százalékuk szülész-nőgyógyásztól, szülésznőtől, védőnőtől szerzett információt, míg 16 százalékuk egyáltalán nem kapott tájékoztatást ezzel kapcsolatban. A válaszadók úgy vélték, ismereteik nem elégségesek ahhoz, hogy a levétel kérdésében döntést hozzanak, ez az oka annak is, hogy nehezebben mérik fel az előnyöket, a felhasználási lehetőségeket. Az információhiány mellett az őssejtlevétel ára is visszatartó erő. A megkérdezett kismamák 88,5 százaléka tartja drágának az őssejtbankok árait, 92 százaléka pedig élne a lehetőséggel, ha az államilag finanszírozott lenne.
A köldökzsinórvér és szövet őssejtmegőrzési szolgáltatás egyébként 20-25, vagy akár 30 évre is lehetséges, különböző fizetési konstrukciókkal, 500-700 ezer forint átlagáron. Köldökzsinórvér eredetű őssejteket először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban, azóta több mint 40 ezer köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetés történt világszerte. Az őssejt-transzplantációk egyharmadát végzik így. Ez a módszer több mint 80-féle betegség gyógyításánál része az alkalmazott orvosi eljárásoknak. A világon csaknem másfél millió őssejtbeültetést végeztek eddig. Magyarországon évente körülbelül 250 kezelés történik, ezek egynegyedét gyermekeken végzik.
