Nem lesz kilakoltatás – ígéri a máltaiak és a reformátusok közös lakásügynöksége

Bár törvény és kormányrendelet is született az eszközkezelős ingatlanok átadásáról, továbbra is sok a bizonytalanság a máltaiak és a reformátusok közösségi alapja körül.

– Kicsit úgy vagyunk, mint a versenyistállóban a lovak, már felsorakoztunk a rajthoz, de még nem nyitották ki a kaput – határozta meg a kiinduló pontot Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Programban bent ragadt, bérlői által vissza vásárolni nem tudott 4620 ingatlan - ezek az ország 1200 településen vannak - kezelésére létrejött MR Közösségi Lakásalapról tartott hétfői beszélgetésen.

Mint arról a Népszava elsőként beszámolt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Egyház Szeretetszolgálatának közös szociális lakásügynöksége jövő januárban veszi át a bukott devizahitelesek lakásait felvásároló eszközkezelőtől a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. vagyonkezelésébe került állami tulajdonú, lakásbérleti jogviszony keretében hasznosított ingatlanokat. Az ingyen megkapott lakásállománnyal ezt követően szabadon gazdálkodhat, akár el is adhatja azokat, mindössze annyi a feltétel, hogy a befolyt pénzt a lakásgazdálkodási feladatok ellátására kell fordítaniuk. Az ingatlanok kezelése mellett a bérlők mentorálását is a lakásalap végzi majd, de rájuk bízzák a NET felszámolásakor eladott lakások – összesen 22800 család – részletfizetésének felügyeletét, illetve a követeléskezelést is. Jövő januártól a lakásalap szedi be a lakbéreket is, amelyet egyébként két évig csak az infláció mértékével emelhetnek meg.

– A Máltai a Református Egyház Szeretetszolgálata közösen jelentkezett be a feladatra – mondta Vecsei Miklós. Mint fogalmazott, a bátorságot ehhez az a rengeteg tapasztalat adta, amely az elmúlt években általuk lebonyolított programok során gyűlt össze. Több mint 2,5 éve indították el a 300 legnehezebb helyzetben lévő település felzárkóztatását célzó programot, amelynek 2026 végi zárásakor mintegy 2000 fölötti saját tulajdonú bérlakásállománnyal rendelkeznek majd. Az érintett falvakban lévő ingatlanok többsége romos, az áramlopás megszokott „vételezési forma”, a ház egyetlen fűtő-főzőeszköze egy ócska sparhelt, amelybe azután a műanyagpalacktól a rongyig minden bekerül. Ebből a helyzetből se önerőből, se a helyi közösség segítségével nem lehet kimászni. Kell egy külső erő, amely az egyén és a közösség erejét egy irányba tereli és szociális munkával megtámogatja. Ezen dolgoznak most.

A korábbi sikertörténetek közé tartozik a tiszabői közösségi naperőmű és a veszprémi „pokoli torony” rehabilitációja, amelynek a végén a város a teljes szociális bérlakásállomány kezelését rájuk bízta. A közös cég három év alatt felszámolta a szektor adósságállományát. Pedig a program „csak” annyiból állt, hogy a hátralékba csúszónak nem levelet küldtek, hanem felkereste egy szociális munkás, hogy együtt megkeressék a megcsúszás okait és a kilábalási lehetőségeket. A „jelenlét” erejével sikerült a ferencvárosi Drégely utca legriasztóbb lépcsőházból a környék legirigyeltebb bérház „antrét” varázsolni, ami ráadásul évek óta őrzi új formáját. „Egy működő modell a miénk, amit szeretnénk elterjeszteni”, fogalmazott Vecsey Miklós, aki szerint a kulcs az odafigyelés, az ember megtalálása a probléma mögött.

– Kilenc éve dolgozunk együtt az eszközkezelővel, így a bérlők, illetve az ingatlanok egy részét is ismerjük. Így amikor a kormány eldöntötte a NET lezárását, kézenfekvőnek tűnt, hogy a felzárkózó települések program során felépülő lakásokkal együtt létrehozzunk egy jelentős méretű közösségi bérlakásállomány, amin bemutathatjuk, hogy egy jól működő lakásalap hogyan szolgálhatja a társadalmat, a bérlőket segítjük a továbblépésben, a tulajdonlásra képteleneknek megfizethető lakhatást biztosítsunk – emelte ki a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke arról beszélt:

– Mi nem csupán folytatjuk az eszközkezelő tevékenységét, hanem kitágítjuk és elmélyítjük. A NET „egynyomtávú” működése helyett olyan komplex szociális lakásügynökséget szeretnénk létrehozni, amely képes a mindenkori gazdasági és társadalmi krízis-helyzetek tompítására. Az állami és önkormányzati rendszerek merev és szűk hatósugarán túlmutató, a szükségletekhez rugalmasan alkalmazkodó országos lefedettségű programként működik majd.

A szeretetszolgálat elnöke nyomatékosította: nem ingatlankezelésre vállalkoztak, hanem komplex mentorálási programra, amelynek célja a családok fizetőképességének visszaállítása és hosszú távú fenntartása. Ez azonban szerinte meghaladja az önkormányzatok erejét, mivel se elegendő forrással, se megfelelő szakértelemmel nem rendelkeznek ehhez a munkához. Különösen igaz ez a falvakra, márpedig az eszközkezelős ingatlanok többsége ezekben van.

A két szeretetszolgálat amellett, hogy sok éves tapasztalattal bír ezen a téren, a különböző társadalmi szektorok összekapcsolásában és a helyi erőforrásokat mozgósításában is hatékonyabb az önkormányzati, állami szereplőknél. – Semmiképpen nem azzal számolunk, hogy 2-3 év alatt leépítjük és kivezetjük ezeket a családokat a programból, sokkal inkább olyan társadalmi csoportok felé is megnyitnánk, amelyek eddig nem kerülhettek bele a támogatotti körbe, holott láthatóan komoly gondot jelent számukra a lakhatás megoldása – hangsúlyozta Czibere Károly, akit személy szerint az is vonz a feladatban, hogy kimozdulhatnak a szociális segítségnyújtás kötött pályás struktúrájából, amely sokszor nem ér le a mélynyomorig.

– Kilakoltatás nem lesz, ez teljesen egyértelmű, sőt a törvényi rendelkezés értelmében két évig a lakbéreket is csupán az infláció mértékében emelik – állította határozottan Czibere Károly, bár ezzel nem adott választ arra a kérdésre, hogy mi lesz a nem fizetőkkel. Vecsei Miklós ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket. Az „ingyennek nincs értéke”. Majd a fizetők-nem fizetők ügyére a veszprémi társasház lift-ügyével válaszolt: a közös költséget és a lakbért fizetők – a kisgyerekesek és mozgássérültek mellett – kártyát kaptak a lifthez, a többiek pedig nem.

Az MR Közösségi Lakásalap vezetését két olyan szakemberre – Lutár Balázs és Major Gáborra – bízták, akik korábban is foglalkoztak eszközkezelős bérlőkkel. A szeretetszolgálatok összesen több mint 3000 bérlőt mentoráltak, ami komoly tapasztalati tőkét jelent a lakásalap indulásához. A hatékonysági ráta is figyelemre méltó, hiszen a rájuk bízottak több 90 százalékának sikerült kimásznia a hat havi hátralék csapdájából.

– Nem lakásban gondolkodunk, hanem élethelyzetben – magyarázta Major Gábor, aki egy példát is hozott erre: – Az egyik családnak a sérült gyermek ellátása jelentett minden továbblépést lehetetlenné tévő csapdát, lévén minden nap be kellett vinni a 40 kilométerre lévő városba, ami lefoglalta az anyukát, így munkát se tudott vállalni és a család többi tagjára sem maradt ideje. A megoldást az eszközkezelős ház városi lakásra cserélése jelentette, az anyuka 4 órás munkát vállalhatott és a többi gyerekkel is foglalkozhatott.

Az egykori bankszakember úgy fogalmazott: sokan leginkább a szerződésük „átmozgatásra”, helyzetük és szerepük „újragondolására” szorulnak.