Újabb 10 milliárd forintot kapnak az egyházak, 70 milliárd fölé ugrik a Pénzügyminisztérium épületének felújítása, alsó hangon 20 milliárd forintért magyar űrhajós mehet az űrbe, új sportcsarnok épül az MTK-nak. Csupán négy döntés az elmúlt napok kormányhatározataiból, amelyek növelik a adófizetők terheit. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a kormány nem tesz mást, mint a gazdaság újraindítása érdekében mozgósítja az idei évi költségvetésben meglévő szabad forrásokat. Pedig nem csak a költségvetés szabad forrásaiból, hanem a hiányból is költenek, ezzel is továbbnövelve az államadósságot.
A költségvetés továbbra is támogatja azokat a beruházásokat, amelyek az emberek biztonságát, a gazdaság újraindítását, a munkahelyek létrehozását és megőrzését szolgálják – erről értekezett hét elején a pénzügyminiszter egy Facebook-bejegyzésben.
Varga Mihály egy interjúban azt is elárulta, hogy a számos - a jegybanktól, a Költségvetési Tanácstól, Fitch Ratingstól, az OECD-től érkező - bírálat ellenére nem tervezi a jövő évi költségvetési hiány mérséklését. A pénzügyminiszter szerint megszorítással járna, ha 2022-ben az államháztartás hiányát a GDP 3 százalékára csökkentenék a tervezett 5,9 százalékkal szemben. Matolcsy György jegybankelnök ezt megelőzően arra szerette volna rávenni a kormányt, hogy a 2022-es kiadásokat szorítsa szigorúbb korlátok közé. Az idei évre pedig 7,5 százalékos hiánnyal számol a tárca, pedig már egyértelmű jelei mutatkoznak, hogy a gazdaság újraindult. Így egyre kevésbé lenne indokolt a költségvetési költekezés, ahelyett a válság alatt megugrott államadósság csökkentésre koncentrálhatna a kormány.
Nem ez következik azonban a Magyar Államkincstár napokban közzétett részletes adataiból, amely alapján az idei évben 2764 milliárd forinttal tervez többet elkölteni a kabinet annál, ami eredetileg a 2021-es költségvetésben szerepelt. A teljes éves állami tervezett kiadás 25 080 milliárd forintra rúg: ez egyébként 3400 milliárd forinttal kevesebb, mint 2020-ban, a pandémia évében. Igaztalan lenne tehát a vád, hogy nincs szó konszolidációról az állami költésekben, a bírálók azonban - a jegybankkal az élen - annak ütemét keveslik.
Az a 2764 milliárd forint ráadásul, amit a költségvetés nyár eleji módosítása után pluszkiadásként költene el a kormány, korántsem szolgálja teljes mértékben a gazdaság újraindítását. A költségvetés módosításának legnagyobb nyertesei az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Honvédség. Ők együttesen 1600 milliárd forinttal költhetnek többet az idén a korábban tervezettnél.
A felhalmozási pluszkiadásokkal még nincs akkora probléma, hiszen, ha a kormány megrendel egy újabb stadiont, azzal pörgeti a gazdaságot. Más kérdés, hogy az építőipari cégek ki vannak már tömve bőven állami megrendelésekkel, azokat az építőanyag-hiány miatt nehezen is tudják teljesíteni. Ebben a körben is találni ugyanakkor olyan tételeket, amelyeknek az időzítése nem feltétlenül szolgálja az adófizetők érdekeit. A Magyar Honvédség például az idén tervezettnél 328 milliárd forinttal többet költ beszerzésekre, így jellemzően haditechnikai fejlesztésekre csak az idén 470 milliárd forint jut. Ekkora összeg pár évvel ezelőtt még fedezete a honvédség teljes éves kiadásait. Ezen kiadások csekély hányada marad ráadásul az országon belül, hiszen többnyire külföldről vesszük a fegyvereket. Vagyis a pénz elköltéséből a magyar gazdaságnak minimális haszna lesz.
Terven felül 12 milliárdot költ beruházásokra a Terrorelhárítási Központ is, a vízügynél a kiadási többlet 54 milliárd forint, míg a nagykövetségeken 20 milliárd értékben indulnak pluszberuházások – utóbbi területen eredetileg csak egy milliárdot terveztek. Ezekkel a megrendelésekkel ráadásul az is probléma, hogy az állam egyszerre zúdítja rá a piacra, és ezzel hozzájárul a kivitelezői árak emelkedéséhez.
A kormányzati költekezés nagy nyertesei az egyetemek is, amelyek a 11 milliárdos eredeti terven felül 110 milliárd forintnyi pluszforrást kapnak fejlesztésekre. Mindezt éppen abban az évben, amikor a kormány lényegében privatizálta a magyar felsőoktatás jelentős részét. Tovább nyeli a pénzt a Városliget projekt is plusz 53 milliárd forinttal és a Pénzügyminisztérium új épülete plusz 5 milliárd forinttal. A Csepel-szigeti atlétikai stadionra plusz 30 milliárd, a népligeti kézilabdacsarnokra további 35 milliárd forint jut.
