Norvég Alap;civilek;támogatás;

2021-08-04 06:20:00

Orbánék tárgyalnának, de a norvégok lezárták az ügyet

„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai" – erősítette meg a Népszava kérdésére a oslói külügyminisztérium.

Ezzel a norvég tárca egyértelművé tette: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett. A norvég külügy határozott kijelentésének azért van jelentősége, mert a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető. A Miniszterelnökség még a múlt pénteken is azt írta a Népszavának: "a magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására”. Ugyanezen a napon Ágostházy Szabolccsal, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára egy interjúban azt mondta hogy, „egyedül a norvégokon múlik”, lesz-e megállapodás. 

A 77 milliárdos támogatás mostani elveszítéséhez – mint arról többször írtunk – több éves vita vezetett. A konfliktus még 2014-ben robbant ki, amikor a kormány „megtámadta” a Norvég Alapból a civileknek járó keret elosztását koordináló Ökotárs Alapítványt, mondván az sorosista szervezet. Noha a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült, ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. A kormány beleszólást akart ebbe, a norvégok pedig ragaszkodtak a kabinettől független szervezethez. Végül úgy tűnt, 2020 végére megszülethet a kompromisszum. Pár nappal karácsony előtt a norvég külügyminisztérium be is jelentette, hogy megszületett az egyezség. De aztán kiderült, hogy a civil pénzek elosztásával kapcsolatban csak abban állapodtak meg: a két kormány később külön állapodik meg egy mindkét fél számára elfogadható, a kormánytól független támogatáskezelőről. Aztán a 24.hu írt nemrég arról, hogy a megállapodásra július második feléig volt idő a szerződés szerint, és mivel addig sem egyeztek meg a felek, a támogatás veszélybe került.

Az, hogy a norvégok szigorúan betartották a határidőt és a szerződést, alighanem a kormányt is meglepte. Erre utal, hogy egy az ügyre rálátó kormányzati szereplő még a napokban is arról beszélt lapunknak: úgy tervezték, az őszi norvég, illetve a jövő tavaszi magyar parlamenti választások után újra leülhetnek tárgyalni és megállapodhatnak. – Nem a Civil Összefogás Fórumot ajánlottuk a norvégeknek, hanem teljesen elfogadható szereplőket – mondta a tárgyalásokkal kapcsolatban forrásunk. Úgy tudjuk, a kormány több karitatív szervezetet is elfogadott volna közreműködőként. Ágostházy Szabolcs azt nyilatkozta, a tárgyalásokon hét lehetséges közreműködő neve merült fel, ebből hatot a kormány támogatni tudott volna, de norvég részről ragaszkodtak ahhoz, hogy ugyanazok osszák a pénzt – vagyis az Ökotárs Alapítvány – mint eddig, ez viszont a számukra elfogadhatatlan, mert így nem „politikamentesen” zajlana a pénzek elosztása. A norvég külügyminisztérium ezzel kapcsolatban azt írta lapunknak: a két kormány megegyezése értelmében a tárgyalásokon felmerült közreműködő szervezetek nevét nem hozzák nyilvánosságra.

Az alap támogatásai rendkívül sokrétűek, így a pénzek elmaradása is nagyon sok szervezetet hozhat nehéz helyzetbe. Többek között a Norvég Alapból jutott volna forráshoz a Tempus Közalapítvány, amely nem csak külföldi felsőoktatási ösztöndíjakat finanszíroz hanem hátrányos helyzetű diákoknak, roma tanulóknak is támogatást nyújt. Az alapból jutott volna pénz kis-, és közepes vállalatok innovációjának, start up-ok támogatására. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül vállalkozások pályázhattak volna támogatásra a klímaváltozás hatásait enyhítő beruházásokhoz, vagy épp a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására. Korábban a Norvég Alapból finanszírozták például a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet által fejlesztett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert, amely hosszú távú gazdasági és társadalmi előrejelzéseket készít a kormány számára, különös tekintettel az éghajlatváltozásra. Norvég támogatásból újította fel a kormány a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium épületét, a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa épülettömböt, szintén innen jutott forrás a a Máltai Szeretetszolgálat mobil szűrőbuszára. Ironikus módon az interneten olyan kisfilm is elérhető, amiben például Nógrádi Zoltán, Mórahalom fideszes polgármestere méltatja a Norvég Alapot és a 290 millió forintot, amit települése elnyert az éghajlatváltozás káros hatásainak kiküszöbölésére.