Várhatóan Trócsányi Lászlót, jelenlegi fideszes európai parlamenti (EP) képviselőt, korábbi igazságügyi minisztert jelölik a kormánypártok Áder János köztársasági elnök utódául, akinek jövő májusban lejár ötéves megbízatása – értesült a Népszava. Információnkat fideszes politikusok is megerősítették.
Eszerint Orbán Viktor az elbukott uniós biztosi tisztség helyett az államfői poszttal „kárpótolná” Trócsányit, akit 2019 szeptemberében kormánya az Európai Bizottság (EB) magyar tagjának jelölt. Az EP jogi bizottsága azonban összeférhetetlenség miatt – kétszer is – elutasította jelöltségét, emiatt pedig az EB elnöke, Ursula von der Leyen új biztosjelölt megnevezését kérte. Így lett végül Trócsányi helyett Várhelyi Olivér a magyar uniós biztos. Forrásaink szerint Trócsányi neve már tavaly szóba került a lehetséges államfő-jelöltek között, először a Mandiner írt erről októberben, a hvg.hu pedig idén júniusban a Fidesz favoritjaként emlegette.
Ismert, Áder János második államfői mandátuma 2022. május 10-én lejár, s az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra. Ugyancsak az alaptörvény rendelkezik arról, hogy a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal meg kell választani (a mai államfőt 2017. március 13-án választották meg, hivatalába május 10-én lépett). Bár közvetlenül a parlamenti választások előtt az országgyűlés már nem szokott ülésezni, jövőre ez másképpen lesz: Áder utódját 2022 március-áprilisában fogja megválasztani még a mostani összetételű Ház. 2022 április-májusában ugyanis parlamenti választások is lesznek: az alaptörvény szerint a voksolást „az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani”. Ráadásul a parlamenti választás időpontját az államfő tűzi ki, így várható, hogy Áder még utódának megválasztása előtt dönt a szavazás napjáról.
Ezt a torlódást, illetve azt, hogy ne a mai képviselők dönthessenek az államfő személyéről, akadályozta volna meg az MSZP képviselőjének idén tavasszal beadott alaptörvény-módosító javaslata, amely úgy változtatta volna meg az alkotmányt, hogy az államfő választására „az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkorábban az Országgyűlés alakuló ülését követő 30. napon” kerüljön sor. Molnár Gyula indítványát, amely néhány hónappal meghosszabbította volna Áder elnöki mandátumát, azonban tárgysorozatba sem vették.
Az államfő megválasztásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának szavazata szükséges, s ugyan a Fidesz-KDNP kétharmada épp a határon áll, nem kétséges, hogy a mai kormánypártok jelöltje lesz a köztársasági elnök. Ha az államfő-választás első köre eredménytelen is, a második körben már elegendő az egyszerű többség. A választás időpontját az országgyűlés elnöke tűzi ki; Kövér László az a személy egyébként, aki még keresztbe tehet Trócsányi elnöki ambícióinak. A Ház elnöke, akinek a neve korábban is felmerült a tisztségre, egy hónapja arra a kérdésre, hogy vállalná-e az államfői posztot, úgy válaszolt, szerinte ez nem reális, és ha a megfelelő időben felkérést kapna, akkor sem lenne nagyon lelkes. Hozzátette ugyanakkor, ha szükséges, vállalná: "Ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől."
Megválasztása esetén Trócsányi személyében ismét egy Orbán és a Fidesz mellett elkötelezett politikus töltené be az államfői posztot 2027 tavaszáig. Az ambiciózus jogász már az első Orbán-kormány idején brüsszeli nagykövet volt, 2007-ben pedig a Fidesz jelöltjeként alkotmánybíróvá választották. 2010-ben párizsi nagykövet lett, emiatt távozott az AB-ról, majd 2014-19 között igazságügyi miniszterként dolgozott. Ő kezdeményezte többek között az utóbb visszavont különbíróság, a közigazgatási bíróság intézményének bevezetését. Az EP jogi bizottsága leginkább azt kifogásolta, hogy a részben tulajdonában álló Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda szerződéses kapcsolatban állt a kormánnyal – például Paks2 ügyében – Trócsányi minisztersége alatt. Ha államfővé választják, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda már a második elnököt „adhatja”, a 2000-es évek elején ugyanis Sólyom László későbbi államfő is dolgozott az ügyvédi irodának.
