A német Zöldeken most világ szeme. Ha csak politikai földrengés nem történik szeptemberig, az Annalena Baerbock nevével fémjelzett alakulat fordulatot hozhat az európai politikában, hosszabb távon mindenképp. A Zöldek nélkül valószínűleg nem lesz német kormány, és bár nem először lesz a berlini koalíció része a párt, ezúttal azonban a második legnagyobb politikai formációként sokkal nagyobb befolyást szerezhet. Joschka Fischerék koalíciós szerepvállalása sem múlt el nyomtalanul: ha nem is kormányzásuk idején, de tíz év múlva, a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után a jobbközép-liberális kormány az EU-ban elsőként, meghozta a történelmi döntést az atomenergiáról történő lemondásról. Mit hozhat Európa számára egy olyan új német kormány, amelynek felállásához a Zöldek alighanem megkerülhetetlenek lesznek? Minden bizonnyal Európa tovább zöldülését, amit már a 2019-es uniós parlamenti választás is látványosan jelzett.
Nincs is más lehetősége az öreg kontinens demokratikus pártjainak, és nem csak a klímaváltozás miatt. Még ha a zöld politikát sokan, főképp a kelet-közép-európai régióban a gazdag országok és gazdag emberek, radikális ifjú hippik hóbortjának tartják is, a józan politikusok tudják: a zöldek által hirdetett eszmék zömének – a klímaváltozás elleni harcon túl az igazságosabb társadalom, a fenntartható fejlődés szükségességének - felkarolása nélkül nincs politikai jövőjük. A holnap választói egyre környezettudatosabbak; egyre komolyabban, és sajnos egyre jogosabban aggódnak a jövőért. Őket vagy a zöldek, vagy a radikális populista szélsőjobb pártjai nyerik meg, miközben a hagyományos centrista pártok választótábora Európa-szerte öregszik. A zöld pártok ugyan jelenleg még csak Németországban és az északi államokban erősek, a választói igény viszont mifelénk is erősödik. Ha az EP választáson elért zöld áttörést egy német zöld siker is megerősíti, akkor talán hosszú távon nem a civileknek kell palackban vizet hordaniuk a kiszáradó tavakba.