Az Európai Unió mindaddig nem utalja Magyarországnak a helyreállítási alap (RRF) támogatásait, amíg a magyar kormány nem kötelezi el magát egy, az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító, illetve a támogatások körüli korrupció érdemi visszaszorítását célzó igazságügyi reform mellett – döntött júliusban az Európai Bizottság. Az Orbán-kabinet válaszul közölte, hogy szerinte ez a pénz márpedig nekünk jár. Addig is azonban, míg megkapjuk a pénzt, a támogatásokat hazai forrásokból állják.
A lépés a tervezettnél nagyobb költségvetési kiadással, vagyis átmenetileg növekvő államháztartási hiánnyal és magasabb államadóssággal járna – mutat rá az OTP Bank elemzőközpontja. Szerintük ugyanakkor a vita, illetve a pénzek átmeneti elmaradása nem jár növekedési áldozattal. Legkésőbb 2022 közepére – vagyis a választások utánra - megszületik a megállapodás Brüsszel és Budapest között - vélik.
A magyar kormány által létrehozott hazai helyreállítási alap 450 milliárd forintos kiadással számol. Ehhez hiányzik a bevételi oldalon az a 370 milliárd forint (nagyságrendileg egymilliárd euró), amely a terv elfogadása esetén már idén megérkezett volna. Ugyanakkor - akár a 2021-es módosított, akár a 2022-es elfogadott költségvetést nézve - a helyzet jobb, mint azt a kormány mutatja. A kabinet mind a két évre alultervezte az inflációt és a várható gazdasági növekedést. Így az időszak államháztartási meglepetés-bevételeket hozhat.
Az OTP elemzői szerint 2021-22-ben a állami bevételek a GDP másfél százalékával lehetnek magasabbak. Ez mintegy 800 milliárd forint. A következő hónapokban jelentős áfa-bevételekre számítanak, de a vártnál nagyobb összeg folyhat be szociális hozzájárulási-, illetve személyi jövedelemadóból is. Az elemzők abból indultak ki, hogy a kormány, minden rendelkezésre álló (többlet)forrást elköltve, elengedi a hiány és az adósságcsökkentés lehetőségét. Így az államháztartás idei hiánya alapestben nem lenne kisebb a korábban tervezett 7,5 százaléknál - körülbelül 3800 milliárd forintnál -, illetve 2022-ben a GDP 5,9 százalékánál - mintegy 3300 milliárd forintnál.
A kedvezőbb forgatókönyv szerint az RRF-pénzek elmaradása miatt a GDP 0,7 százalékára - 350 milliárd forintra - rúgó többletigény merül fel 2022 közepéig. A borúsabb jövőkép szerint azonban az összeg akár a GDP 3,4 százalékát - 1700 milliárdot - is kitehet. Az előbbi forgatókönyv szerint már idén megszületik a megállapodás és csak az idei pénzek esnek ki. A rosszabb változat szerint alkura csak a választások után kerül sor. Az OTP-elemzők szerint ennek ellenére a költségvetés jelentős készpénztartaléka – jegybanki betétje – és többletbevételei felhasználásával, valamint és egy terven felül devizakötvény-kibocsátással az államadósság-szabályok megszegése nélkül is fedezheti a kieső uniós támogatásokat.
Az anyag szerint, bár a brüsszeli vita, az átmenetileg emelkedő államadósság elvileg roncsolhatná üzleti hírnevünket, a nagy hitelminősítőktől mégis meglepő lenne egy lefokozás, hisz a magyar államadósságot mindenütt stabil vagy kedvező kilátással tartják nyilván. A múlt héten a Fitch Ratings már az újabb csörte ismeretében erősítette meg BBB besorolásunk stabil kilátását.
