Az, ahogyan Magyarország vezetői újra és újra megnyitják a történelmi kérdéseket, ellentétes Magyarország azon deklarált szándékával, miszerint jó kétoldalú kapcsolatra törekszik Szlovákiával - így reagált Ivan Korcok szlovák külügyminiszter Kövér László magyar házelnök augusztus 2-án, Somorján, a Szlovákiából kitelepített magyarok emlékművének leleplezésekor elhangzott beszédére.
Az ünnepségre annak kapcsán került sor, hogy augusztus 3-án volt a kitelepítés jogalapját képező Benes-dekrétumok elfogadásának 76. évfordulója. A Csehszlovákiában élő magyar és német kisebbség teljes jogfosztását és deportálását is elrendelő dekrétumokat a jogutód államok máig nem helyezték hatályon kívül. Ennek kapcsán az ünnepségen Kövér arról beszélt, hogy a jogfosztás, megaláztatás és szülőföldről való elűzetés „a mai napig lezáratlan történet az emlékezetünkben és nyílt seb a lelkünkben”. Úgy vélekedett,
"Csalódott vagyok, amiért Budapest folyamatosan üzenget és kioktat minket a közös történelmi témákkal összefüggésben. Határozottan elutasítom, hogy a második legmagasabb magyar közjogi méltóság igényt tartson arra, hogy Szlovákiában hangoztassa a történelemmel kapcsolatos nézeteit" - jelentette ki Korcok. Mint mondta, Szlovákia hivatalos képviselői is ismételgethetnék a szlovák álláspontot, beleértve Magyarország történelmi szerepét, mégsem tesznek így és főleg nem magyarországi rendezvényeken. Részben a Magyarország iránti tiszteletből, de azért sem, mert mint fogalmazott, „a második világháború utáni elrendezés egyszer és mindenkorra lezárt ügy”.
Ivan Korcoknak azonban abban nincs igaza, hogy a Benes-dekrétumok ügye lezárult volna. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án ugyan határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból eredő jogi- és tulajdonviszonyok "megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok", ám idén januárban már az Európai Parlament Petíciós Bizottsága is felszólította az Európai Bizottságot, hogy végezzen újabb és mélyrehatóbb vizsgálatot a dekrétumok kérdésében. Az EB korábban többször vizsgálta a problémakört, utoljára 2019-ben adott ki egy állásfoglalást, miszerint ezeknek a történelmi jogszabályoknak „már nincs az uniós joggal ellentétes joghatásuk”.
Noha a Benes-dekrétumok a szlovák-magyar kapcsolatok legérzékenyebb pontja, számos más olyan kérdés is van, amely kapcsán rendre egymásnak feszül a két ország diplomáciája. Ilyen a kettős állampolgárság, a 2020-as pozsonyi kormányváltás óta pedig a jogállamiság és az EU-hoz való viszonyulás kérdése is. Leginkább csak rejtetten megfogalmazva, de az is állandó feszültséget okozó probléma, hogy magasrangú magyar állami tisztségviselők a szlovák féllel való egyeztetés nélkül, egyoldalúan szerveznek hivatalos programokat a szomszédos országban, amelyek során csakis a helyi magyar kisebbség képviselőivel találkoznak, szlovák tisztségviselőkkel nem, és e rendezvényeken a szlovák kormány valamely döntését bírálják.
Utóbbi már többször ki is tiltott vezető magyar politikusokat, akik választási kampányokban az ottani magyar párt mellett korteskedve léptek fel. Kijev ezt belügyekbe való beavatkozásként értelmezte és aszerint szankcionálta.
Románia hosszú ideig nem kifogásolta, hogy magyarországi politikusok ott korteskednek, főleg a Fidesz zsebpártjainak kampányában, majd a nagy kibékülés után az RMDSZ-ében. Az viszont már Bukarestben is felhördülést okozott, hogy tavaly decemberben az RMDSZ telefonos kampánya Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hangüzenetével mozgósított.
Ezekkel a szomszédos országokkal, ahol nagy létszámú magyar kisebbségi közösség él - az Európai Unióba aspiráló Szerbia kivételével, ahol Aleksandar Vucic elnök Orbán Viktor kegyeit keresi – gyakorlatilag évek óta nincs magas szintű kétoldalú kapcsolattartás, az államközi párbeszéd a gazdasági együttműködésre korlátozódik. Nincsenek már közös kormányülések, a kisebbségi vegyesbizottságok működése is esetleges. Orbán Viktor 11 éves kormányzása alatt egyetlen hivatalos látogatást sem tett Bukarestben és nem is invitált Budapestre román kormányfőt - úgy, hogy a hagyományos nyári tusnádi táborban való fellépésén túl kétszer is többnapos erdélyi látogatáson volt, anélkül, hogy román vezetőkkel találkozott volna. Viszont kormányzata vezető politikusainak erdélyi kiruccanásaik során tett nyilatkozatai rendre politikai vihart kevertek, a józan hangnemben megszólaló román politikusok és publicisták pedig nem egyszer tették szóvá a Korcok által is kifogásolt kioktató hangnemet.
A román-magyar államközi viszony évek óta tetszhalott állapotban van, igaz a heves viták is elmaradásához az is hozzájárul, hogy újabban a román szélsőjobb már nem támadja, hanem csodálja Orbán Viktort. (A neofasiszta AUR párt vezetői maguk beszéltek többször erről.).
Az ukrán-magyar diplomáciai háború évek óta tart, s Robert Fico kormányának távozása óta egyre több a feszültség Szlovákiával is. Ennek oka szinte mindig ugyanaz – a stílus, az egyoldalú, egyeztetés nélküli látogatások, valamint a jogállamiság kérdése. Hiába nyerte meg a tavalyi választást a populista Igor Matovic pártja, a négypárti szlovák kormánykoalícióban két elkötelezett unió- és jogállamiságpárti, demokratikus formáció is van, a liberális SaS és a jobbközép Za Ludi. A külügyi tárcát a SaS elnök Korcok vezeti, az igazságügyit a Za Ludi-s Maria Kolikova, aki a jogállamisági kérdésekben emelt szót Budapest politikája ellen. A szlovák külügy tiltakozott már Szijjártó Péter ugyancsak egyoldalú szlovákiai látogatásán tett kijelentései miatt is. A 2019 óta hivatalban lévő államfő, Zuzana Caputova többször üzent Budapestnek, néha burkoltan, néha kevésbé. Legutóbb július elején jelentette ki a magyarországi homofóbtörvényről hogy, ha Szlovákiában fogadnának el ilyen jogszabályt, ő azt megvétózná.
