búza;kenyér;drágulás;árak;malomipar;

2021-08-06 06:20:00

Csúcson a búzaárak: nem utópia a 400 forintos kenyér

A gabonatőzsdei rekordok és a feldolgozóipar kölségemelkedése miatt őszre akár négyszáz forint feletti kenyérárral is szembesülhetünk. A vesztesek, mint mindig, a szegények és a kisnyugdíjasok.

Sokaknak már most egyre megfizethetetlenebbek az élelmiszerek. Különösen a zöldségek és a gyümölcsök. De egyre több családban a kenyérfogyasztás is csökkent. A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent. Bár a fehér kenyér tartja vezető helyét, szintén visszaszorult. Az idei fogyasztáscsökkenésben az egészségtudatosság mellett a vásárlóerő gyengülése és a sütőipari termékek drágulása is szerepet játszott. Egyre népszerűbbek viszont a munkaigényesebb, de olcsóbban előállítható, egészségesebb kovászos kenyerek.

Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára 2020. júniusához képest 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal drágult - derült ki a hivatal legutóbbi jelentéséből.

A fogyasztói árak 2021. első félévében az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi csoport reáljövedelme az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel együtt is csökkent, miközben fogyasztói kosarukban az átlagnál magasabb az élelmiszerek aránya.

A gabonaárakat is a nemzetközi piac mozgatja. Az olyan nagy európai búzatemelők, mint Ukrajna vagy Oroszország, idén nagyjából tízmillió tonnával kevesebb terméssel számolnak. Miközben az európai készleteket Kína elszívja, a magyar árakat a gyenge forint is följebb tornássza.

A repce és a kukorica világpiaci árának tetőzése maga után húzza a búzáét is. A sertés- és baromfi-tenyésztési kedv viszont nem szárnyal. Így a gabonaárak hosszabb távon lejjebb csúszhatnak.

Alaposan lecsökkent a búza vetésterülete is. Az őszi búza vetésterülete egymillióról mára a 927 ezer hektárra zsugorodott, ami egyesek szerint még így is túlzott becslés.

A búza ugyanis koránt sem olyan jövedelmező, mint az olajos növények, a napraforgó, a repce, de még az árpa és a kukorica is többet hoz a konyhára – említette a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, agrárcégvezető. A termésátlag sem lett kiugró az idén: az országos átlaghozam 5 tonna hektáronként. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában ennek közel a kétszerese. Igaz, a minőség kiváló, és a malmi búza aránya meghaladja az 50 százalékot.

Egyre több magyar termelő is a hazai típusoknál jóval magasabb hozamú francia fajtákat veti. A magyar búza jobb minőségét a piac csak részben ismeri el az árakban. Raskó György szerint hosszabb távon érdemes lenne a nemesítésre áldozni, hogy a magyar fajták hozamát hektáronként 2-3 tonnával lehessen növelni. Ehhez mindenképpen szükségesek az állami források. Míg ugyanis a francia fajták hektáronként 8-9 tonnát hoznak, a jobb minőségű magyar legfeljebb 5-6 tonnára képes.

 

Az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában - közölte Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke. A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak. A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot.

Egy kiló kenyérben 70 dekagramm a liszt. Így nagyon nehéz helyzetbe hozza a pékségeket a számunkra követhetetlenül gyors áremelés. A nagy élelmiszerláncokkal éves, fixáraa szerződéseket kötnek. Nagy kérdés, hogy a kereskedőkkel sikerül-e legalább részben elfogadtatni a sütőipar költségnövekedését, illetve hajlandók lesznek-e lemondani az árrésük egy részéről a fogyasztók javára – nyilatkozta lapunknak Lakatos Tibor.

Elelmzők szerint a kenyér ára az első félévben nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forittal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot. Az ár ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja ezt a lélktani határt.

A költségnövekedést főleg a kisebb pékségek sínylik meg. 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk tovább eshet. A liszt mellett jelentősen emelkedtek az energiaárak, a munka közterhei sok vállalkozást megoldhatatlan feladat elé állítanak.

Könnyíthetne az ágazat helyzetén, ha a kenyér is bekerülne a kedvezőbb, 5 százalékos áfa körbe. Ezt nem csak a Pékszövetség, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja – jegyezte meg a szövetség alelnöke.

A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult. Az aratás idején a malmi búza indulóárai elérték a tonnánként 63 ezer forintot, de az előző szezon végén már 70-80 ezer forintot is kértek érte. A malompar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék. A búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett.