Közel négyszer drágábban cserélt gazdát idén júniusban a hazai tőzsdén a gáz, mint a tavalyi év hasonló időszakában - számítottuk ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) két hónappal ezelőtti piaci folyamatokat boncolgató, tegnap megjelent elemzése kapcsán a termék Ceegex nevű magyar tőzsdéjének adatbázisából. Eszerint, míg 2020. júniusában a megawattóránkénti átlagár 7,7 euró körül alakult, addig idén ugyane hónapban átlag 28,4 eurót kellett fizetni a földgázért, ami 368,9 százalékos áremelkedés egy év alatt.
Az árakat a kínálat hiánya mellett a földgázüzemű erőművek igénye, valamint az orosz vezetékes források szállítási korlátai emelték - írja elemzésében a MEKH. Pedig az összesített igények tavaly júniushoz képest még mérséklődtek is.
Az európai helyzetkép sem rózsásabb: a tőzsdei árak egy év alatt megnégyszereződtek, egyetlen hónap alatt pedig átlag 8 euróval ugrottak. A fő ok a világszinten szűkössé vált piac. Az ázsiai kereslet gyorsan nőtt, így Európába alig érkezett tengeren, cseppfolyós formában szállított földgáz (lng). A vezetékeket karbantartják, a betárolással pedig szinte egész Európa lemaradt, ami idénre folytatódó kínálati szűkösséget - és így áremelkedést - valószínűsít. (Magyarországon viszont a tavaly júniusi mennyiség kétszerese került az egységekbe.) Bár Ukrajna felől lett volna elérhető szállítóképesség, az Északi Áramlattal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások előtt az orosz kínálat is csökkent.
Bár a tőzsdei gázáremelkedés közvetlenül nem hat a (kormány által 2014 óta változatlan szinten tartott) lakossági rezsire, jelentősen megdobja az (azóta zömmel államivá vált) közművek, valamint a piaci áron vásárló, lakosságon kívüli fogyasztók költségeit is - hangsúlyozzák szakértők.
