GDP;ipari termelés;újraindulás;

- Bőven 10 százalék felett nőhetett a GDP

A friss ipari adatok alapján úgy tűnik: a magyar gazdaság túljutott a koronavírus miatti lezárások kiváltotta gazdasági sokkon.

Júniusban 22 százalékkal volt magasabb az ipari termelés, mint tavaly a lezárások utáni hónapban; még a munkanaphatástól megtisztított mutató is 18,6 százalékkal nőtt a tavalyi gyenge eredmények miatt. A termelés ezzel már meghaladta a 2019 júniusi szintet is. Az idén májushoz képest viszont 0,3 százalékkal csökkent a teljesítmény, ami elsősorban az autóipart sújtó globális chiphiány okozta leállások miatt következett be. A KSH pénteki közlése szerint a júniusi bővüléshez ugyanis a feldolgozóipar minden alága hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártásban azonban jelentősen, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában kevésbé lassult a növekedés üteme.

Utóbbi adat ellenére elmondható, hogy

a magyar gazdaság túljutott a koronavírus miatti lezárások kiváltotta gazdasági sokkon.

A KSH a második negyedéves GDP adatot ugyan csak másfél hét múlva közli, de az elemzők szerint az bőven meg fogja haladni a 10 százalékos ütemet. A gyors növekedés ugyanakkor fűti az inflációt is.

Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője szerint vegyes képet mutat a friss ipari adat. Az, hogy a termelés volumene havi alapon 0,3 százalékkal mérséklődött, önmagában nem túl erős teljesítmény, de a német ipari adatokban jóval drasztikusabb visszaesést látni. Az ellátási láncokban ráadásul továbbra is rendkívüli fennakadások mutatkoznak, így mindent egybevetve meglehetősen ellenállónak bizonyult a magyar ipar júniusban. Az elmúlt három hónapban az előző negyedévhez képest is tudta emelni a teljesítményét, a szezonálisan igazított adatok alapján nagyjából 0,6 százalékkal. A héten közzétett kiskereskedelmi adatot is figyelembe véve tehát jól teljesíthetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, akár megismételhette a 2 százalékos negyedéves bázisú növekedést is – fogalmazott az elemző.

Amíg ugyanakkor az ellátási láncokkal és az alapanyagok beszerzésével kapcsolatos problémák nem enyhülnek, addig tartós, de csak mérsékelt növekedésre lehet számítani. A beszerzési és munkaerőköltségek emelkedése pedig tovább erősítheti a termelői árak növekedését, mivel a bővülő kereslet és szűkös kínálat mellett a termelők vannak jobb alkupozícióban. Ez pedig tartósan nyomás alatt tarthatja a fogyasztói árakat is - mutatott rá az ING Bank elemezője.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a második negyedévben - az egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázis és az ipar helyreállása, további növekedése miatt - mintegy 40 százalékkal nőtt az ipari termelés. Ez érdemben hozzájárul a GDP felpattanásához is, a növekedés várakozása szerint meghaladhatta éves alapon a 17 százalékot is.  Az ipari termelés már tavaly októberben szinte teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, az első hat hónapban 18,8 százalékkal bővült az ipari termelés – tette hozzá.

A következő hónapokban újra növekedési pályára állhat az ipari termelés, hiszen már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is. A következő hónapok további fokozatos élénkülését támogathatja az új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is. Mindezek alapján az idén 15 százalékhoz közeli növekedés várható az iparban, amit jövőre 8 százalék feletti növekedés követhet.

A kormány még mindig újraindít, készül a választásokraMagyarországon az ipar V-alakban pattant vissza, ami azt mutatja, hogy nagyon is versenyképes, az exportkapacitásaink jól működnek és termelnek a külföldi piacokra – fogalmazott az adatokat értékelve György László gazdaságstratégáért és szabályozásért felelős államtitkár. Az idei év első hat hónapjában rekordteljesítményt ért el a hazai ipar. A további növekedést azért támogatjuk programjainkkal, hogy rendelkezésre álljon a fedezete és jövőre vissza tudjuk adni a családoknak a befizetett adót – tette hozzá.    

Az árakat a kínálat hiánya mellett a földgázüzemű erőművek igénye, valamint az orosz vezetékes források szállítási korlátai emelték