– Rendesen megjárta a szamárlétrát. Magasra jutott, ami azt mutatja, hogy jól végzi a dolgát. Szeme a pályán van. Ismerem és értékelem a munkáját – így reagált ifjabb Farkas László, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökhelyettese, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura polgármestere a hírre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossá nevezte ki Sztojka Attilát, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját.
Ebben a pozícióban – folytatta ifjabb Farkas László – egészen biztos, hogy beleszólása lesz a források elosztásába. Sok tudással és tapasztalattal rendelkezik. Bízni lehet abban, hogy véget vet a tipikus „elszórjuk a pénzt” gyakorlatnak, neki köszönhetően a támogatások eljutnak a végekre is, oda, ahol azokra a legnagyobb szükség van. „Ha csak ennyi megvalósul, akkor már a romák jól jártak a kinevezésével” – jelentette.
Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője kevésbé derűlátó. „Elvileg örülni lehet annak, hogy egy roma ember ilyen fontos tisztséget kapott, szurkolok is neki, de nem hiszem, hogy érdemben befolyásolni tudja majd a kormány romapolitikáját” – mondta. Hiszen az elmúlt tíz évben – amikor is Sztojka Attila a fideszes államigazgatásban dolgozott – mértékadó szakemberek szerint nemhogy csökkent volna, egyenesen nőtt a romák iskolai vagy éppen lakóhelyi szegregációja.
Azzal, hogy a kormány elutasítja a 77 milliárd forintos Norvég Alapot, nem azt üzeni, hogy akár a civil szervezetekkel való viszonyban, akár a roma integráció ügyében pozitív fejleményekre lehet számítani – állapította meg Setét Jenő. Mindezek ellenére – hangsúlyozta – „tiszta szívemből kívánom, hogy ne legyen igazam, és kormánybiztosként Sztojka Attila képes legyen eredményeket elérni”.
Sztojka Attila előzőleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának főosztályvezetőjeként dolgozott. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot a – a kormány felhatalmazásával – a Belügyminisztérium 2019. augusztus elsejével hozta létre.
A félreértések elkerülése végett a főigazgatóság a Facebook-oldalán jelezte: Sztojka Attila marad főigazgató, kormánybiztosi feladatait e tisztsége mellett fogja – juttatás nélkül – ellátni. Kormánybiztosi kinevezésének célja, hogy eddigi munkáját nagyobb hatáskörrel végezhesse. Továbbra is fő feladatának tekinti, hogy „munkahelyek teremtésével és az ehhez vezető képzések, programok megvalósításával esélyt adjon, kiutat mutasson a hátrányos helyzetű és roma emberek számára”.
Szerettük volna Sztojka Attilát is megszólaltatni. Munkatársa elmondása szerint az újonnan kinevezett kormánybiztos a napokban nagyon elfoglalt, ígérte azonban, hogy jövő héten lapunk rendelkezésére áll. Szintén jövő héten lesz elérhető a hivatalos életrajza is.
„Az a gond, hogy nincs megfelelő szakmaiság a programok mögött, és nincsenek megfelelően előkészítve ezek. Ebben hibás a magyar politikai élet is, de a magyar roma közéleti szereplők is” – Sztojka Attila ezt még 2009-ben, a „három esztergomi diplomás roma értelmiségi” egyikeként nyilatkozta a 24.hu-nak. Az interjú végén közölt névjegy szerint szociálpedagógusi végzettségét a Vitéz János Római Katolikus Főiskolán szerezte, a szociálpolitikusit a Pécsi Tudományegyetemen. Ezeken kívül foglalkoztatási menedzseri és UEFA Basic rendszerű labdarúgó edzői képesítést, valamint cigánynyelv-vizsgáztatói végzettséget is szerzett.
Farkas Flórián botránya ráégett a Fideszre
A Horn-kormány óta sorra születnek a romák integrációjával foglalkozó ilyen-olyan bizottságok, tárcaközi egyeztető testületek, cselekvési tervek, intézkedési csomagok, komplex modellprogramok, hosszabb távra szóló stratégiák. A fókusz évtizedek óta ugyanaz: oktatás, foglalkoztatás, szociális helyzet.
„Az EU-elnökségünk idején Magyarország fogadtatta el az első uniós roma keretstratégiát, a mai napig erre épül minden európai romaügyi intézkedés” – nyugtázta az emberi erőforrások volt minisztere, a pártpolitikától időközben visszavonult, református püspökké választott Balog Zoltán.
Ha a programok mennyisége lenne a siker mércéje, akkor a magyarországi romák régóta paradicsomi állapotok között élnének. Csakhogy valami mindig hiányzott: hol a valódi politikai akarat, hol a pénz, hol a hozzáértés. Esetleg mindhárom. Az összképet nézve a kudarcok bőven fölénybe kerültek a sikerekhez képest, és ebben a tekintetben egyik kormány aligha vethet bármit is a másik szemére.
Büszkélkedni a több mint tíz éve folyamatosan hatalmon lévő Fidesznek sincs oka. Az iskolák államosítása elméletileg szolgálhatta volna az esélyek kiegyenlítését és a mindenféle szempontból hátrányban lévő oktatási intézmények felzárkózását, de ez nem – legfeljebb csak elszórtan – történt meg. A tankötelezettségi korhatár leszállításával a Fidesz kifejezetten káros, a szakmai érveket figyelmen kívül hagyó döntést hozott.
Bár a gyöngyöspatai iskolában szegregált romák elhúzódó pereskedés után kárpótlást kaptak, a miniszterelnök és a kormány a bírósági döntést a cigányok elleni hangulatkeltésre használta fel. A „keresztény roma szakkollégiumai hálózat” létrehozása a jó lépések közé tartozik, ám azok az iskolák, amelyeket Iványi Gábor egyháza jórészt rászoruló roma diákok számára működtet, az anyagi kivéreztetés állapotában vannak.
Nincs jele annak, hogy csökkent volna a távolság a többségi társadalom és a cigányság foglalkoztatási helyzete között. Minimum véleményes, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedés elősegítésének jó eszköze volt-e a közmunka rendszere.
A romák kulturális autonómiájához szükséges intézmények számát a Fidesz nem gyarapította, hanem a meglévő keveset is elsorvasztotta. „Több mint tíz éve nincs roma kulturális élet a fővárosban, a botrány mértéke égbekiáltó!” – írták roma művészek tavaly nyáron közzétett kiáltványukban.
Általánosságban is igaz, hogy a Fidesz igyekszik ellehetetleníteni a tőle független szervezeteket: nem jelent kivételt a roma önszerveződés sem. A Fideszhez kötődik az önálló kisebbségi ombudsman intézményének megszüntetése, vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság felszámolása is.
Bizakodásra ad okot az a program, amely az ország legszegényebb településein indult (vagy indul a jövőben) Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke vezetésével, ám ennek kifutására még jó néhány évet várni kell.
Egyébként pedig: a közvélemény számára leginkább Farkas Flórián ügye az, ami leginkább jellemzi a kormány romapolitikáját. Farkas Flórián a Fidesz parlamenti képviselője, a Lungo Drom vezetője, az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke, akit a kormányfő korábban még miniszterelnöki biztosnak is kinevezett.
Farkas Flórián volt a vezetője az elhíresült Híd a munka világába foglalkoztatási programnak, amelyet milliárdos visszaélések gyanúja vesz körül (a nyomozás még mindig nem zárult le). A Híd a munka világába lett a mintapéldája annak, hogyan tűnnek el a roma felzárkóztatásra szánt pénzek. A botrány ráégett a Fideszre, a kormánypárt mégsem engedte el Farkas Flórián kezét. Csupán elzárta a nyilvánosságtól. A Lungo Drom úgy működik, mint egy titkos szervezet. A Fidesz oldalán a Lungo Drom ma is a szövetségesek között szerepel, honlapja azonban nincs.
Sztojka Attila kormánybiztosi kinevezésében az is szerepet játszhatott, hogy a Fidesz próbál új arcokat keresni a lejáratódott Farkas Flórián helyett.
