Nekiment a múlt héten a Magyar Nemzet Czine Ágnes alkotmánybírónak. A kormánylap azt kifogásolta, hogy Czine 2019 októbere óta a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesi feladatait is ellátja (sőt, megbízott rektor), amiért mintegy 67,5 millió forintot vett fel. Az alkotmánybírósági törvény szerint az Ab-tagok megbízatása összeegyeztethetetlen minden más tisztséggel, illetve megbízatással, „kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza”. A törvény ráadásul a tudományos-oktatási tevékenységre korlátozza a más kereső foglalkozásokat is. Tiszta sor, nem is védhető Czine nyilatkozata, miszerint felsőoktatási tisztsége nem akadályozza alkotmánybírói munkáját, s hogy minderről az Ab teljes ülését is tájékoztatta. Hiszen például már 1,5 éve az Ab-határozatokat az egyes alkotmánybírók helyett az Ab elnöke írja alá azzal, hogy „az aláírásában akadályozott X. Y. alkotmánybíró helyett”.
Július 30-án, aznap, amikor a kormánylap cikke megjelent, a Kúria közleményt adott ki „Nem állt fenn összeférhetetlenség” címmel. Ebben az áll, hogy Varga Zs. András, a „Kúria elnöke e tisztsége mellett kizárólag a törvények által megengedett oktatói és tudományos tevékenységet lát el. Korábbi közjogi megbízatása idején is kizárólag a törvények által megengedett tisztségeket töltött be.” Kiderül továbbá, hogy Vargát 2014-ben hivatalban lévő dékánként választották alkotmánybíróvá, a dékáni tisztséget ingyen látta el, és újrajelölését a tisztségre 2016-ban nem fogadta el. Varga akkor minderről tájékoztatta az Ab elnökét, sőt, teszem már én hozzá, az Ab teljes ülésén is beszámolt arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékáni tisztségét is betölti Ab-tagsága mellett. Az Ab ezek alapján döntött úgy, hogy a dékáni tisztség ellátása nem akadályozza alkotmánybírói munkáját, s ezért összeférhetetlenségi eljárást sem indított – minderről a Népszava számolt be 2016-ban. Pedig akkor még hatályos volt – ma már nem találtam nyomát – az az Ab-határozat – 3/2007. (II. 20.) –, mely szó szerint kimondta: „A dékáni, dékánhelyettesi, rektori, rektorhelyettesi megbízatás betöltése összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel.”
Talán ezért érezhette szükségét az azóta, kifejezetten a személyére szabott jogalkotásnak és a Fidesz-KDNP kétharmados szavazatának köszönhetően a Kúria elnökévé avanzsált Varga Zs., hogy közleményt adjon ki: az ő esetében összeférhetetlenség nem állt fenn. Hát hogyan is állt volna? És persze az Európai Bizottság minapi országjelentésének bíróságokkal foglalkozó része, amely kifogásokat fogalmaz meg például a Kúria elnökének választása kapcsán, sem megalapozott. Mert akkor „komoly aggályokra adna okot”, ahogy az a Kúria újabb közleményében olvasható, amely „észrevételeket” fűz a jelentéshez. Mi meg egyszerű polgárok csak bámulunk, hogy milyen nagyszerű jogállamban élünk. Ahol az Ab-tagok, meg a Kúria elnöke ily szigorúan betartják a törvényeket.