Mától tesztelik a Kásler-rendeletet

Különösen a gyermekfogászatokon okozhat nehéz helyzeteket a kötelező tesztekről szóló, mától életbe lépő miniszteri előírás.

Most már az ombudsman kívánságának megfelelően jól helyezték el a jogi hierarchiában a tervezhető műtétekhez előírt Covid-szűrés szabályozását, ugyanakkor maga az eljárás továbbra sem egyértelmű. Például a szakorvos mérlegelheti, hogy az adott beteg esetében el lehet-e tekinteni a teszt (önköltséges) elvégeztetésétől, de nem világos, hogy ennek mik a szempontjai.

Hétfőtől hatályos az a miniszteri rendelet, miszerint a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők csak akkor mehetnek halasztható műtétre vagy rehabilitációs ellátásra, ha önköltségen elvégeztetik és bemutatják a fertőzésmentességüket igazoló PCR-tesztet. Korábban az alapvető jogok biztosa kifogásolta, hogy mindezt egy egyszeri miniszteri levélben próbálták szabályozni, és hogy számos esetben olyanokkal is fizettettek a fertőzésmentességi igazolásért, akiknél az ombudsman szerint ez méltánytalan volt. Mint emlékezetes a biztos azért vizsgálta meg a rendelkezést, mert egy négyéves gyerektől és a kísérőjétől kértek fizetős tesztet egy egészségügyi intézményben.

Bár a kormány továbbra is ragaszkodik korábbi álláspontjához, amely szerint - mivel a védőoltás térítésmentes - igazságtalan lenne az adófizetőkkel finanszíroztatni az oltást elutasítók PCR-tesztjét, ám a most közzétett jogszabályban rögzítettek néhány kivételt. Így az ellátásra szoruló oltatlanok számára is térítésmentesen kell biztosítani PCR-szűrést négy esetben: ha a páciens fertőzésgyanús, ha műtétre szoruló gyereket kísér, ha 18 évesnél fiatalabb, valamint ha önhibáján kívül nem kaphatott oltást. Ez utóbbit szakorvosnak kell igazolnia. A rendeletben van még egy gumiszabály, amely az orvos belátására bízza, hogy kéri-e a fizetős PCR-teszt eredményének bemutatását. Ugyanis, ha a szakorvos elhanyagolhatónak ítéli a beavatkozással járó fertőzési kockázatot, akkor eltekinthet a teszttől. Ugyanakkor a gyakorlatban nemigen van olyan beavatkozás, amely járványügyi szempontból kockázatmentes lenne.

Virológusok szerint megfejthetetlen, hogy a rendelettel pontosan mi volt a jogalkotó célja, hiszen a vírust bárki hordozhatja: még ha kisebb számban, ott lehet a védettségi igazolással rendelkezők szervezetében is, ugyanúgy mint az oltatlanok esetében. A két csoport között járványügyi szempontból csak annyi a különbség, hogy az oltottak kevésbé súlyos megbetegedésre számíthatnak, mint az oltatlanok. Vagyis, ha a Covid-megbetegedések fékezése miatt rendelték el a beavatkozások előtti fertőzésmentességi igazolást, akkor az államnak a járványügyi védekezés érdekében mindenkit térítésmentesen tesztelnie kellene. A gyakorlatban az egészségügyi intézmények valamennyi műtőbe kerülő páciensen végeznek gyorstesztet a saját költségükön, hogy távol tartsák a fertőzötteket ettől az érzékeny zónától.